Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletének felebbezett azt a részét, a melylyel az I. r. alperes 1887 jun. 4-ik napjától havi 6 frt 662/3 kr. tartásdíjban marasztaltatott, megváltoztatja, felperest keresetével az I. rendű alperest ellenében is elutasítja. Indokok: A férjtől tartást csak az a nő követelhet, a ki a férjét ennek hibája miatt volt kénytelen elhagyni. Hogy eme feltétel a jelen esetben fenforogna, a felperes nem igazolta, a menynyiben nem bizonyította be az elhagyás indokául felhozott azt az állítását, hogy a férje (I. r. alperes) öt 1887. évi jun. z-án megverte s következő napon házából kiűzte volna, sőt ellenkezőleg N. Józsefné tanú azt bizonyította, hogy maga a felperes kívánta az I. r. alperestől (a férjtől), hogy az részére kocsikat rendeljen, továbbá, hogy a férjétől való elmenetelt megelőzőleg a felperes ismételten is többször kijelentette, hogy nem kiván többé férjénél élni ; B. Tódor az egyik volt fuvaros vallomása szerint pedig az elutazás idejét a felperes határozta meg. Ezek szerint a férjnek (I. r. alperesnek) ama tette, hogy a fuvarosokat megrendelte és kifizette, az ügy igazolt körülményei között nem tekinthető olyannak, mely magában foglalná egyszersmind a felperesnek a házból való elűzését is. Mihez képest felperes az I. r. alperes ellenében is elutasítandó volt keresetével. (1889 jun. 5-én 45176. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokokból s még azért, mert alperes nemcsak C. alatti levelében, hanem a per során is felperes visszafogadását határozottan megtagadta, s mert arra nézve, hogy ezt jogosan tehette, illetve, hogy az együttélés alkalmával neje magavise'ete ellen a per során felsorolt vádjai valók volnának, alperes perrendszerü bizonyítékot fel nem hozott; tekintve, hogy alperes az utóbb tartott tárgyaláskor maga állítja, hogy a válópert már megindította, egyedül azon körülmény, hogy állítása szerint neje hagyta őt el, már annyiban sem szolgálhat felperes elutasítására kellő indokul, mert a kihallgatott két fuvaros tanú vallja, hogy őket felperes elszállítására alperes fogadta fel, s így felperes eltávozása alperes tudtával és igy beleegyezésével is történt.