Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

9i egyezésével történt. Ily körülmények között, midőn ugy a váltó­szerződés, valamint a váltó hátára vezetett nyilatkozat hatályában fenáll, a kérdéses nyilatkozatnak csak azt az értelmet lehet adni, hogy felperes jogot adott az elfogadóknak arra, hogy a váltó összegét, 72 frtot a lejárat napján 9 métermázsa árpával törleszt­hessék, de nem mondott le a váltó szövegében foglalt arról a jogáról, hogy ha ez meg nem történik, az elfogadóktól készpénz­fizetést követelhessen Miből következik, hogy ha alperes bebizonyítja, hogy a váltó lejártakor felperes részére 9 mmázsa árpát szállított, de felperes ezt el nem fogadta, s így alperes kötelezettségének ez utólagos megállapodás értelmében alperes ellen váltójogokat nem érvé­nyesíthet, felperest váltókeresetével el kellett utasítani; ellenben ha alperes a váltó lejártakor 9 mmázsa árpát felperes részére nem szállított, felperest utólagos megállapodás többé nem köti, hanem feljogosítva van váltókövetelését érvényesíteni. De a kihallgatott tanuk azt, hogy alperes 9 métermázsa árpát szállított felperesnek, nem bizonyították, arra nézve pedig, hogy a gabonát mely napon szállította, a tanuk vallomása egymással ellentétben áll, mert míg T. Illés tanú azt állítja, hogy alperes a gabonát Nagy-boldog­asszony (aug. 15-én^ ünnepe előtt és a váltó lejárta (aug. 15-ike) előtt szállította, addig N. Benedek ezzel ellenkezőleg azt vallotta, hogy a gabonaszállítás Nagyboldogasszony napja után és így a váltó lejárta után történt. A tanuknak a szállítás időpontja tekin­tetében tett ellentétes és egymást lerontó vallomása következté­ben tehát a tanuk vallomása bizonyítékot nem képez. Minthogy ezek szerint kifogásoló alperes nem bizonyította, hogy a váltó hátára vezetett megállapodás alapján kötelezettségének eleget tett. Minthogy kifogásoló alperes azt az állítását, hogy a váltó tartalma felperes kibocsátói aláírása által meghamisittatott, bizo­nyítani meg sem kísérletté : I. r. alperest a kereseti tőke fizeté­sére kötelezni kellett, II. r. alperes irányában az elsőbiróság íté­letét megváltoztatni s ez alperes irányában a somm. végzést hatályában fentartani azért kellett, mert a váltóeljárási rendelet 23. §. szerint a prts. 112. §. csak akkor alkalmazandó, ha alpe­resek tárgyalásra idéztettek, de jelen esetben, midőn somm. vég­zés hozatott s ez ellen II. r. alperes kifogást be nem adott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom