Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

39 Felperes S. József és V. Ilon mint elfogadók ellen folyamatba tett keresetével elutasittatik. Indokok: I. rendű alperes a keresettel szemben kifogásait azon korábbi ténykörülményre fekteti, melyből a kereseti váltó eredetét vette, jelesen, hogy I. r. alperestől 1887. év tavaszán 18 mérő árpát kölcsönözvén, az 4V2 mérő kamat mellett azon év őszén visszaadandó volt. E kölcsönügylet biztositása végett állíttatott ki szinte ama váltó, mely a kötelezettség teljesítésével I. r. alperesnek kiadandó volt. E szerint tehát a kereseti váltó biztosítéki, helyesen fedezeti váltó. Annak előzetes kiemelése mtllett, hogy a fedezeti váltó subsidiaris jogi természete szerint, az esetre, ha az adós ama materialis jogviszonyból keletkezett kötelezettség teljesítésével, melyre a fedezeti váltó adatott, késedelmeskedik, a bizonyítási tehernek az adósra való áthárítása mellett, joga van a váltóbirtokosnak mint hitelezőnek követelését váltói uton érvényesíteni ; felperes keresetével elutasítandó volt, mert magán a váltó hátlapján olvasható nyilatkozat szerint «9 méter mázsa árpa visszaadása esetén az árpa elfogadandó*, következéskép a kötelezettség teljesítettnek tekintendő. Tekintve pedig, hogy a nyilatkozat a szerződő felek vagyis felperes és alperes közt létrejött váltószerződésen foglaltatik, nyilván tehát a szerződő felek közös megálladopását képezte, eme nyilatkozattal szemben felperesnek állott kötelességében beigazolni azt, hogy e nyilatkozat hatálya kölcsönösen megszüntettetett. Minthogy pedig felperes ezt a per során be nem győzte, hanem pusztán tartalmának tagadására szorítkozott, nem volt figyelembe vehető azon érvelése, hogy e nyilatkozat kitörölve lévén, az a váltójogi kötelezettség elbírálásánál mellőzendő, nem azért, mivel e nyilatkozat a váltókötelezettségre vonatkozó mellékszerződés jellegével bírván, azt felperesnek egyoldalulag tollvonással hatályon kívül helyezni jogában nem állott. Mindezeknél fogva első rendű alperesnek ama nyilatkozatra fektetett, a kereseti váltó keletkezésének alapjául szolgáló materialis jogviszonyból merített kifogási védekezését az 1876. évi XXVII. tcz. 92. §-a alapján elíogadni kellett, annál inkább, mivel I. r. alperes a hit alatt kihallgatott N. Benedek és T. Illés tanuk vallomásaival és az 1868: LIV. tcz. 190. §-ához ké-