Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

6 2 sorban, a mennyiben alperes a hordókat természetben vissza nem adhatná, követelhetné azoknak értékét. Ezek alapján felperest alaptalan keresetével elutasítani kellett, mert nem lehetett tekin­tetbe venni felperesnek azt az érvelését, hogy felperes a hordók árát már az alapon is követelheti, mert alperes az 5'/. a. számla tanusitása szerint figyelmeztetve volt, hogy felperes a hordókat természetben csak az esedékesség idejég veszi vissza, mert felpe­resnek, illetőleg jogelődének ily egyoldalulag szabott feltételei alperesre ennek hozzájárulása nélkül nem kötelezők. (188q márcz. 11 -én 540. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indo­koknál fogva s még azért is, mert maga alperes által 5. sz. alatt bemutatott számla szerint a hordók ára is felszámítva találtatik s ugyanott világosan és határozottan az is foglaltatik, hogy a hor­dók csak az esedékesség idejéig vétetnek vissza értékük szerint; ezekkel szemben pedig V. Zsigmondnak 4. sz. a. levélbeli azon nyilatkozata, mely szerint a hordókat természetben is visszafo­gadni kész, felperes hátrányára azért nem vehető figyelembe, mert V. Zsigmond ezen nyilatkozatot 1887. évi nov. 28-án tette, tehát világosan oly időben, mikor alperes a hordókat az 5. szám alatti számlának fentebb kiemelt kitétele szerint természetben visszakül­deni amúgy is jogosítva volt; s mindezek mellett felperes mint kereskedő üzlete folytatásához szükséges eszközöknek természet­ben való visszafogadására évek után kötelezettnek különben sem volna tekinthető. 30 A K. t. 410. §-ában a fuvarozó ellenében megkívánt hiány­megállapitás nem vonatkozik arra az esetre, a midőn vala­mely küldemény elveszett, tehát egészben hiányzik, hanem csak oly esetben alkalmazható, midőn a küldemény meg­van ugyan, de oly változást szenvedett, mely által érté­kéből veszített. (1889 július 2-án 367. sz. a.) A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság: Ha felperes főesküt tesz arra, hogy általa 1887 nov. 30-án az A. és B. a. tanúsága-

Next

/
Oldalképek
Tartalom