Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

39 években forgalomban volt váltóürlapok alakjától teljesen elütő lévén, már eme szokatlan alakjánál fogva is alapos kételyt támaszt arra nézve, hogy alperes, ki a per adatai szerint a műveltség alacsony fokán álló egyszerű földmives, tudta volna, hogy ezen űrlapnak aláírásával váltókötelezettséget vállal. 18. A sommás végzés jogerőre emelkedése után marasztalt ellen csőd nyittatván, tömeggondnok azon kérelmének hely rera adható, hogy a csődtörvény 9. §-a értelmében a som­más végzés elleni kifogásainak beadhatására határidő en­gedtessék. Ha ily kérelemnek mégis hely adatott, s az ily végzés a beadott kifogások feletti tárgyaláskor megtámad­tatott, e megtámadás figyelembe veendő, mert ezen vég­zés ellen külön felfolyamodásnak helye nincsen. (1889 május 9-én 438. sz. a.) A szabadkai kir. törvényszék: A kir. törvényszék mint váltó­bíróságnak illetékessége ellen tett kifogás elvettetik. Az 1888. évi február 3-ik napján 68. szám alatt hozott sommás végzésnek ha­tályon kivül helyezése mellett felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Tekintettel arra, hogy felperes kereseti követelésére a becsatolt eredeti váltóra vezetett 956. sz. telekkönyvi záradék szerint a csődnyitás előtti időben zálogjogi előjegyzést nyert: alperes ezen váltóbiróság illetékessége ellen emelt kifogását a csődtörvény 12. és 150. §-ai szerint elvetni s ezen kir. törvény­szék illetékességét kimondani kellett. Tekintettel arra, hogy alperes kifogásaiban és a tárgyalás folyamán tagadta azt, hogy a váltón levő dr. M. Károly elfoga­dói névaláírást az 1888 jan. 17 én öngyilkossá lett dr. M. Károly irta volna alá, vagy annak aláírására mást megbízott volna, ta­gadta azt is, hogy a váltó tartalma szerint néhai dr. M. Károly a váltóban kitett kereseti összeget megkapta volna; tekintettel arra, hogy a hozott sommás végzés hatálya a jog­erőre emelkedett 4249. sz. végzés szerint felfüggesztetvén, felpe­res tartozott volna igazolni, de a törvénykezési rendtartás engedte bizonyítékok egyikével sem igazolta, sőt igazolni meg sem kísér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom