Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

.V a gabonaárak utóbb beállott hanyatlása folytán kára származott, azonban a kár mennyiségét perrendszerüleg nem igazolták, de már magában a szerződésben a cséplésben beállandó 2—3 napi szünetelés esetére is 100 frt kártérítési összeg lett megállapítva : ennek alapul vételével alperes a szerződésileg kikötött 100 forint kárpótlási összegben . . . marasztalandó volt. Az eladott árumennyiség csupán maximális megjelölésének («legfeljebb 2000 talpfa») jelentősége. (1889 július 2-án 337. sz. a.) A nagy-atádi kir. járásbíróság Junker Gusztáv ügyvéd által képviselt M. József felperesnek, — dr. Weisz Henrik ügyvéd által képviselt B. A. alperes ellen 431 frt 90 kr. és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik s alperes viszonkeresetének hely adatva, köteleztetik felperes arra, hogy alperesnek 68 forint 10 kr. tőkét megfizessen, stb. Indokok : A per keletkezésének alapjául szolgáló ügylet a felperes által csatolt A. a. kötlevélben nyert kifejezést. Ezen okiratnak grammatikai helyes fordítása által annak azon értelem tulajdoníttatik, hogy alperes darabonként 1 frt 15 krral eladta felperesnek a Storgina gredában előállítandó államvasuti talpfákat. Ezen rész képezi az ügyletet s ehhez tartozónak nem tekinthető azon rész, a midőn tájékoztatásul arról értesiti az eladó felperest, hogy legfelebb 2000 darab lehet előállítva ; nem tekinthető pedig azért, mert ugyanazon levélben utóbbra igér biztosabb felvilágosítást a mennyiség tekintetében. Alperesnek B. a. levele a menynyiségre ismételve azon kifejezést tartalmazza, hogy legfelebb (maximum) 2000 darab talpfa lehet előállítva. Ezen A. és B. a. okirat tartalmából az magyarázható ki, hogy alperesnek akarata oda irányult, miszerint azon talpfákat adja el, a melyek Storgina gredában állíttatnak elő s miszerint az előállítandó famennyiség tekintetében a 2000 darabon aluli összegre vállal szavatosságot. Ezen magyarázat helyességét támogatja az E. a. alperesi levél tartalma is ; és hogy maga felperes sem kötötte az ügyletet más