Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

3 csődtömeg már a törvény erejénél fogva (csődtörvény 22. §. i-ső bekezdése) lépvén a közadós helyébe, a szerződésnek a tömeggondnok általi elfogadására szükség fen nem forog; s mert a csődtörvény 22. §-ának 2. bekezdése csak azon jogot adja meg ugy a tömegnek, valamint a másik szerződő félnek, hogy az olv szerződést, melyet a közadós mint bérlő kötött, a törvényes, illetőleg a szokásos határidő megtartása mellett, de a netáni kártérítési igények sérelme nélkül bármikor felmondhassák ; midőn tehát tömeggondnok a szerződést felmondotta, csak törvényadta jogával élt, de ez által a szerződésen alapuló kötelezettségek teljesítése alól nem szabadult. 2. Tekintve, hogy a magyar büntetőtörvénykönyvek életbe léptetéséről szóló 1880: XXXVII. tcz. 28. §-ának végbekezdése ügyvédekre nézve, kik a magyar büntetőtörvénykönyvek életbeléptetése után hivatalvesztésre Ítéltetnek, megengedi, hogy az ügyvédek lajstromába való felvétel végett, a mellékbüntetésre, vagyis a hivatalvesztésre és politikai jogok felfüggesztésére kiszabott határidő eltelte után jelentkezhetnek ; ebből önként következik, hogy az ügyvédjelölt hasonló körülmények között az ügyvédnél szigorúbban nem sújtható. (1889 június 28. 159. sz. a.) A nagyszebeni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: 1889. évi ápril 24-én 123. sz. a. hozott Ítéletével B. L. Lajos ügyvédjelöltet az ügyvédjelöltek lajstromából kitöröltetni határozta. A m. kir. Curia: Az elsőbiróság Ítélete megváltoztattatik, B. L. Lajos az ügyvédjelöltek lajstromában meghagyatni rendeltetik. Okok: Jóllehet ahhoz, hogy valaki az ügyvédjelöltek lajtromába felvétethessék, a törvényben előszabott egyéb kellékek mellett az is megkívántatik, hogy feddhetlen jellemű legyen (1874. évi XXXIV. tcz. 112. §.); jóllehet B. L. Lajos ellen bebizonyult, hogy ő az erzsébetvárosi kir. törvényszék, a marosvásárhelyi kir. itélö tábla és a 1*