Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

173 Szt. Lázár a Btk. 301. §-ába ütköző s a Btk. 302. §-a sze­rint büntetendő súlyos testi sértés bűntettében mint közvetlen tettes bűnösnek kimondatik s ezért hat havi börtönre ítéltetik. Ellenben J. Zsiva és B. Nika vádlottak az ellenük emelt vád alól felmentetnek. Indokok: A vizsgálat folyamán és a végtárgyalás rendén kihallgatott sértett és tanuk egybehangzó s egymást kiegészítő s hitel is megerősített vallomásai által minden kétséget kizárólag beigazoltatott, miszerint midőn Cs. Milos 1886. évi június 14-én J.-án vendégségben volt s este a faluból több társával hazafelé ment, B. Nika s Szt. Lázár vádlottak által az utczán megtámad­tattak s Szt. Lázár őt egy kemény tárgygyal ugy fejbe ütötte, hogy ezen ütés következtében összeesve eszméletét vesztette. Az iratokhoz csatolt látleletek és vélemény tanúsága szerint Cs. Milos oly sérülést szenvedett, mely 20 napnál tovább tartó gyó­gyulási időt vett igénybe. Szt. Lázár a község elöljárósága által kihallgattatván, ott azt adta elő, hogy részeg lévén, a történtekre nem emlékszik, hogy Cs. Milos és társait V. Jóczó házánál les­ték J. Zsiva és B. Nika társaival a czélból, hogy megverjék, a vizsgáló biró előtt azonban ezen körülményeket mind tagadásba veszi, ugy nemkülönben B. Nika és J. Zsiva is a község elöl­járósága előtt tett vallomásaiktól eltérőleg tagadásba veszik, hogy a kérdéses alkalommal Szt. Lázárral együtt voltak, s a vereke­désben részesek lettek volna. Azonban tekintettel arra, hogy a tett beismerő vallomásukban előadott körülmények a sértett és N. Milán szemtanú vallomásában előadott körülményekkel fel­tűnően egyeznek, ennélfogva az első alkalommal tett vallomások látszanak a valóságnak megfelelni, minek alapján tekintettel arra, hogy sértett a végtárgyalás alkalmával határozottan felismerte Szt. Lázárban azon személyt, ki öt fejbe vágta, kétségtelenül beigazoltnak tekintendő, hogy a sértést egyedül Szt. Lázár ejtette Cs. Miioson. Ennélfogva vádlott a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kimondandó s a kiszabott bünte­téssel sújtandó volt. J. Zsiva és B. Nika vádlott az ellenük emelt vád alól felmentendők voltak, mivel egyrészt beigazoltatott, mi­szerint J. Zsiva a helyszínén egyáltalában nem is volt, másrészt

Next

/
Oldalképek
Tartalom