Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

i6g állítottak. Ezek szerint a helyes jogczim az egy évet és egy napot meghaladott békés birtoklás bizonyítva ; a megháboritás ténye s annak egy éven belül történte pedig bíróilag megállapítva levén : felperest a rendelkező részben körülirt terület használatába visszahelyezni, ellenben kárkövetelésével külön perre utasítani azért kellett, mert ámbár alperesek a felszámított kárösszeg ellen kifogást nem tettek, felperes nem részletezte, s nem mutatta ki, hogy minő és mennyi kár okoztatott a megháboritás ténye által, hogy továbbá mit és mennyit kíván alperesek ellen szűnő haszon czimén megállapittatni. Már pedig a törvényes gyakorlat szerint sommás visszahelyezési pereknél csupán a megháboritás ténye által okozott közvetlen kár megítélésének van helye, a szűnő haszon iránti követelés ellenben külön peruton érvényesítendő. A perköltségek megítélése és a képviseleti dijak megállapítása, stb. (1888 ápr. 12. 1480. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : Az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, a perköltségeket azonban kölcsönösen megszünteti. Indokok : A birtokháboritási tényt, a melylyel szemben felperes sommás utu visszahelyezési keresettel keres orvoslást, az képezi, hogy alperesek mint községi elöljárók a marhacsordát a felperes által bírt földre hajtatták. Ámde ez a cselekmény alperesek ellen indított sommás visszahelyezési perrel orvosolható birtokháboritást azért nem képez, mert alperesek a zi. alattival kimutatták, hogy az egyesek által feltört közös legelőre nézve a községi képviselőtestület hozta azt a határozatot, hogy arra a csorda ráhajtandó. A'midőn tehát alperesek a községi képviselőtestületi határozatot foganatosították, felperes irányában nem önhatalmúlag jártak el. A mennyiben pedig felperes a 2V. a. határozatot jogaira sérelmesnek tartja, az ellen első sorban közigazgatási uton tartozik orvoslást keresni. (1888 július 17-én 29023. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik, s a másodbiróság arra utasittatik, hogy az elsőbiróság ítéletét érdemileg vegye felülvizsgálat alá. Mert községi legelő birtoklása és mikénti használata tekintetében a község nem mint hatóság, hanem mint tulajdonos, és