Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

156 De ha még ezek után is kétség foroghatna fen az 1855. évi deczember 15-iki rendelet fentidézett szakaszainak ilyetén értelmezése iránt, eloszlatná azt az 1870. évi február hó 5-én kiadott telekkönyvi rendtartás Q9. §-a, mely határozottan kimondja, hogy az igazolási kereset csak addig fogadható el, mig a törlési kérvény be nem adatott. Igaz ugyan, hogy ez utóbbi telekkönyvi rendtartás egyedül az ország erdélyi részei számára adatott ki, minthogy azonban a telekkönyvek vezetésére vonatkozólag mindkét rendtartás lényegileg egyező intézkedéseket tartalmaz, feltételezni kell, hogy előjegyzés kitöjlése kérdésében is egyöntetű eljárást czélzott megállapitani. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1889 szeptember 13-án tartott teljes-üléséből. Hitelesittetett az 1889. évi október hó 11-én tartott teljesülésben. 66. 1. A hagyaték állagának megállapítása végett perre utasított fél a perben fordulhat a perre utasító végzésben meg nem nevezett személy ellen is, mert neki kötelességében áll megbírálni, hogy jogsérelmet miben szenvedett és annak orvoslása végett kik ellen és minő keresettel kell fellépnie. 2. A köteles rész követelésére jogosított nem irányozhatja keresetét arra, hogy az ő köteles része megsértésével elajándékozott vagyon hagyatéki vagyonnak mondassék ki, hanem csak köteles részének kiadását követelheti mindazok ellen intézett keresettel, a kik azon javaknak birtokában vannak, vagy azok tulajdonjogát megszerezték, a mely javakból őt köteles rész illeti. (1889 szeptember 12-én 1324.. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. törvényszék Csongvai Lajos ügyvéd által képviselt I. Ferenczné, F. Zsuzsanna felperesnek, — Nagy János ügyvéd által védett F. László s társai alperesek elleni hagyaték állagának megállapítása iránti perében itélt: Alperesek kötelesek elismerni, miszerint néhai F. Péter