Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)
153 jogot szerzett s ezzel szemben az az állítása, hogy a bejegyzett 2000 frt biztosíték a javára később bekebelezett követelések által kimerítve lévén, a kérdéseit 666 forint váltókövetelés fedezetlenül van, figyelembe nem jöhet, mintán jelenleg fenálló követelésének helyes összegét ez adósok tagadásával szemben teljes hitelű okmánynyal épen nem igazolta, sőt a beadott számlakivonatban kimutatott követelés főösszege s a beérkezett és váltóval igazolt követelések főösszege között lényeges eltérés van. (1889 július 12-én 2152. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s K. Lajos és neje ellen ezeknek Sz.-Udvarhely városában és Horvát-Szlavonország kivételével a magyar birodalomban bárhol található összes ingó és ingatlan vagyonára a csődöt elrendeli. Mért: Habár M. L czégnek csődnyitási kérvénye s annak tárgyalása alkalmával K. Lajos és neje képviselője által bemutatott 3., 4. a. telekjkönyvek szerint a végrehajtási zálogjog a csődnyitási kérvényhez mellékelt 666 forint 56 krról szóló két darab váltóbeli követelés erejéig bekeblezve van : mindazáltal tekintettel arra, hogy azt adósok ki nem fizették, és a csődtörvény 84. §. értelmében cselekvő és szenvedő állapotukat a kitűzött tárgyaláson nem mutatták ki, ugy hogy abból fizetési képességük megbírálható volna, mert csakis a sz.-udvarhelyi 283., 284., 857. sz. telekjkönyvekben kitüntetett tartozásaik lettek általuk mint szenvedő állapot kimutatva, holott a csődnyitási kérvényhez C. alatt hiteles másolatban mellékelt, 1888 aug. hó 2-án felvett árverési jegyzőkönyv szerint sz.-udvarhelyi G. Ferencznek 3000 frt tőke s jár., továbbá 1500 frt s járulékaival voltak adósai, ezen követelések pedig ugyanezen jegyzőkönyv szerint csak 1003 forint erejéig nyertek fedezetet és alperesek tartozásaik megszűnéséről vagy fenállásáról a tárgyaláson még említést sem tesznek s így jogosan vélelmezhető azoknak fenállása is, erre való tekintettel pedig, ha különben az 1883. évben felvett bírói becsű jegyzőkönyv s Sz.-Udvarhely város közegei által kiadott értékbizonyítványban foglalt érték az adósok cselekvő vagyonának elfogadható volna, még akkor is szenvedő állapotuk ingatlanaiknak becsértéket jóval felülmúlja s így az, hogy adósok fizetőképesek volnának, igazolt-