Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

142 sajtóügyben a debreczeni kir. ügyész kezelése alatt lévő bűnvádi átalányból előlegezett 165 frt eljárási költség megtérítésére vonat­kozó ügyben határozott: A kir. törvényszék a kassai kir. ügyészséget abbeli kérelmé­vel, hogy a debreczeni kir. törvényszék mint sajtóbiróság előtt felmerült 165 frt eljárási költség megfizetésére M. Salamon magán­vádló bíróilag köteleztessék, elutasítja. Okok: Habár a M. Salamon által Cz. Jausel és társa ellen rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett sajtó­pernek irataival bizonyítva van, hogy ez ügyben a debreczeni kir. törvényszék mint sajtóbiróság előtt 1886. évi november hó 15-ik napján megtartott esküdtszéki tárgyalás alkalmával tol­mács és tanudija fejében 165 frt eljárási költség merült fel, s ez összeg a debreczeni kir. ügyészség által kezelt bűnvádi átalányból előlegeztetett, mindazáltal azt, hogy az eljárási költ­ség megfizetésére az ezen kir. törvényszék, mint sajtóbiróság 154,1. számú határozatával jogerejüleg pervesztessé vált M. Salamon ma gánvádló biróilag köteleztessék, el kellett utasítani, mert a debreczeni kir. törvényszék, mint sajtóbiróság 12,193. sz. ítéletét az annak alapjául szolgáló esküdtszéki tárgyalással együtt a kir. Curia 8994. sz- határozatával nem M. Salamon magánvádló hibája miatt, hanem az ő eljárásától teljesen független, általa elő nem idézett, ^teljesen személyén kívül fekvő okok miatt semmisítette meg, ily körülmények között pedig az ujabb tárgyalás megtar­tása után pervesztessé vált M. Salamon magánvádlót a hibája nélkül megsemmisített eljárás költségeivel sem a sajtóügyi eljá­rást szabályozó miniszteri rendelet, sem az ezek rendelkezéseinek pótlására szolgáló polgári törvénykezési rendtartás 251. §-a alap­ján jogszeriileg terhelni nem lehet. (1889 június 15-én 4570.) A kir. Curia: Tekintve, hogy Cz. Jausel és társa ellen folya­matba tett sajtóügyben az eljárás közvetlen oka M. Salamonnak magánvádlóként lett fellépése: tekintve, hogy mindazokban az ese­tekben, melyekben a magánvádló cselekménye vagy mulasztása okozza azt, hogy az általa emelt vád Ítélet tárgyává nem tétet­hetik, s ezzel elvonatik a lehetősége annak, hogy a megtérítési kötelezettség a vádolt egyén ellen állapittaihassék meg — a költ­ségek megtérítésének kötelezettsége nemcsak az 1867. évi július

Next

/
Oldalképek
Tartalom