Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)
llási szertartások közé sorozhatónak nem mutatkozik: mindkét alsóbb bírósági ítéletnek részbeni megváltoztatásával a vádbeli cselekvény a Btk. 191. §-ában körülirt vétségnek minősíttetik s vádlottak ezen vétség elkövetésében mondatnak ki bűnösöknek és ezen változtatással a vádlottakra kimért büntetésre vonatkozó részében a kir. táblának ítélete az arra vonatkozólag ott kifejtett, illetve elfogadott elsöbirósági ítélet indokaiból helybenhagyatik. 56. Az 1881: LX. tcz. 217. §-ában szabályozott értékmegállapitás helyt nem foghat, ha a kiadandó ingók értéke, menynyisége, neme vagy faja határozottan megjelölve nincs, hanem ily esetben az érték uj keresettel követelhető. (1889 szeptember 20. 218. sz. a.) A lugosi kir. törvényszék Sulyok Árpád ügyvéd által képviselt H. Mihály felperesnek, dr. Franki Nándor ügyvéd által védett özv. D. Fanni s társai mint D. Löbl örökösei alperesek elleni 1400 frt iránti perében itélt: Ha felperes becslő esküt tesz arra, hogy azon családi czimeres pecsétgyűrűjével bepecsételt boríték alatt D. Gerzsonnak elzálogosított és ez által 1870. évi május 10-én D. Löblnek engedélyezett ékszereknek, melyek kiadásában D. Löbl örökösei a a lugosi kir. törvényszék 4247/873. sz. Ítéletével elmarasztaltattak, értéke több mint 545 frt, azon esetben kötelesek alperesek 545 frt tökét megfizetni. Indokok: Felperes keresetét arra alapította, hogy alperesek mint néhai D. Löbl örökösei birói ítélettel lettek kötelezve, hogy bizonyos, elődükhöz zálogként került ékszereket szolgáltassanak ki, az ez iránt megkisérlett végrehajtás azonban csak azt eredményezte, hogy tudtokra adatott, mikép az ékszerek a D. Löbl czéget folytató D. Samu csődtömegéhez lettek csatolva, a tömeggondnoknak átadva ; e szerint, miután ő többé marasztaltaltaktól az ékszereket meg nem kaphatja, kérte őket azok 1400 frtnyi értékében elmarasztalni. Alperesek közül D. Bernát és D. Fülöp tagadták, hogy ők D. Albert örökösei volnának, s hogy ettől valamit örököltek