Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

H9 nézve, hogy az egészséget sértő cselekmény, vagyis a cselekedet minden következményeivel szándékosnak ítéltessék, hogy tehát a bántalmazás, illetőleg az egészségre ártalmas hatás következtében beállott egész eredmény a bántalmazó, esetleg az egészségtelen hatást okozó tettes akaratára mint okra visszavezettessék és neki beszámittassék: a Btk. 301. §-ának világos rendelete szerint, csak a bántalmazó, illetőleg az egészséget sértő cselekedet vagy mulasztás akarása és tettessége kívántatik, melynek habár előre nem látott, tehát egyenesen nem akart okozatát képezi a hosszabb vagy rövidebb ideig tartó sérülés, betegség vagy elmekór, esetleg a 303. §-ban megjelölt valamelyik súlyos következmény. Már pedig maga a törvényszék mondja ítélete indokainak fenébb kiemelt helyén, hogy «Sz. Gavrilla nejét a tökéletes elsatnyulásnak tette ki», mely ténybeli megállapítással a törvényszék implicite azt fejezi ki, hogy vádlott tudva egészségrontó tevékenységet alkalmazott neje ellen, ez pedig a fentebbiek szerint elegendő lévén az ebből származott eredménynek szándékossá minősítésére : a kir. törvényszék kétségtelenül hibát követett el, midőn a súlyos testi sértést nem szándékosnak, hanem gondatlanság által okozottnak mondotta ki. Még inkább kitűnik a törvényszék minősítésének hibás volta, ha figyelembe vétetik, hogy a szerencsétlen nő oly szobába helyeztetett, melyben egy szalmazsákon kívül semmiféle bútor nem volt ; hogy a többi bútor és az ágynemüek, a mint ezt vádlott maga beismeri, azon szobából kihelyeztettek előbb, mint sem az a nő tartózkodási helyéül kijelöltetett; illetőleg az ágynemüek vádlott és neje leányának férjhezmenetelekor ennek adattak, míg a szerencsétlen anyának lakása egészen üresen, ágv és ágynemű nélkül hagyatott; ha figyelembe vétetik továbbá, hogy azon üres szoba, melyben az asszony sínylődött, két éven át soha sem füttetett, s hogy ennek következtében a nyomorultnak lábai elfagytak ; hogy továbbá hátának csontja, mint az orvosok határozottan állítják, azon állapot következtében, melyben tartatott, végleg meggörbült, hogy egész testét fekélyek és férgek borították el; hogy a tanúvallomások szerint ezelőtt munkás, habár gyönge elmetehetségü nőnek elméje fokozottan gyengült, és hogy az hosszabb időn át éhezett; az végre, hogy mindez két éven át szakadatlanul folvtattatván, vádlott, a ki nemcsak ugyanazon ház-