Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

}\3 állapota ugy ecseteltetik, hogy ebből annak tökéletes elhanya­goltatását következtetni kell. Ezen állapotát igazolja a végtár­gyalás során kihallgatott L. Simon, továbbá vádlott Sz. Gavrilla leánya B. Petruné és ennek férje B. Petru is. Hasonlólag ter­helő vallomást tett még K. Péterné, Sz. Marincza, K. Márta és U. Pável is. Mindezen tanuk eskü alatt tett és részben szembe mondott vallomásai által beigazoltatott, hogy vádlott Sz. Gavrilla nejét a tökéletes elsatnyulásnak tette ki, legkevésbé nem törőd­vén annak testi és lelki állapotával. Tekintetbe \éve azonban az ügyész által emelt vádat, mely vádlottat a kitétel bűntettében állitja bűnösnek, ez alól vádlott szemben a felhozott körülmé­nyekkel, felmentendő volt. Mert vádlott hites nejét el nem hagyta az egész idő alatt, sem azt ki nem tette, a felmerült alanyi és tárgyi tényálladék tehát a Btk. 287. §-a alá nem vonható. Nem igazoltatott be továbbá azon körülmény sem, hogy panaszosnő személyes sza­badságától bármi részben is meg lett volna fosztva. Tény azon­ban, hogy panaszos a kellő szellemi képességeknek teljes birto­kában nem volt, már ifjú kora óta teljes ép elméjűnek sem volt mondható, mint ezt a tanuk eskü alatt vallották. Ezen állapota betegség folytán — vagy más, most már ki nem puhatolható okból fokozódván — panaszos szellemi képességeit mindinkább elvesztette. Ezen állapotában vádlott Sz. Gavrilla gondatlanság­ból épenséggel legkevesebbet sem törődött nejével, ugy hogy az az elhanyagolás folytán a legnagyobb nyomor, piszok és elsatnyulás tömkelegébe került. Hogy a gonosz szándék tényleg nem forgott ez esetben fen, igazoltatik L. Simon vallomása által, a ki maga is beismeri azt, hogy csak azért tett vádlott ellen feljelentést, mert azt hitte, hogy az által a panaszos szá­mára gondosabb ápolást és több figyelmet érhet el ; de a szán­dék hiányát bizonyítja azon körülmény is, hogy vádlott beteg nejéhez egyáltalában orvost nem hivatott. Minthogy igy Sz. Gavrilláné e szánalmas állapotba, férjének — vádlottnak — hanyag­sága folytán jutott és minthogy ezen állapotából kifolyólag az orvosi vélemény, valamint a felülvélemény értelme szerint súlyos testi sértést szenvedett, vádlottat a Btk. 310. §-ába ütköző és ugyanazon §. szerint minősülő gondatlanság által okozott súlyos Döntvénytár, uj folyam. XXIV. „

Next

/
Oldalképek
Tartalom