Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

}\3 állapota ugy ecseteltetik, hogy ebből annak tökéletes elhanyagoltatását következtetni kell. Ezen állapotát igazolja a végtárgyalás során kihallgatott L. Simon, továbbá vádlott Sz. Gavrilla leánya B. Petruné és ennek férje B. Petru is. Hasonlólag terhelő vallomást tett még K. Péterné, Sz. Marincza, K. Márta és U. Pável is. Mindezen tanuk eskü alatt tett és részben szembe mondott vallomásai által beigazoltatott, hogy vádlott Sz. Gavrilla nejét a tökéletes elsatnyulásnak tette ki, legkevésbé nem törődvén annak testi és lelki állapotával. Tekintetbe \éve azonban az ügyész által emelt vádat, mely vádlottat a kitétel bűntettében állitja bűnösnek, ez alól vádlott szemben a felhozott körülményekkel, felmentendő volt. Mert vádlott hites nejét el nem hagyta az egész idő alatt, sem azt ki nem tette, a felmerült alanyi és tárgyi tényálladék tehát a Btk. 287. §-a alá nem vonható. Nem igazoltatott be továbbá azon körülmény sem, hogy panaszosnő személyes szabadságától bármi részben is meg lett volna fosztva. Tény azonban, hogy panaszos a kellő szellemi képességeknek teljes birtokában nem volt, már ifjú kora óta teljes ép elméjűnek sem volt mondható, mint ezt a tanuk eskü alatt vallották. Ezen állapota betegség folytán — vagy más, most már ki nem puhatolható okból fokozódván — panaszos szellemi képességeit mindinkább elvesztette. Ezen állapotában vádlott Sz. Gavrilla gondatlanságból épenséggel legkevesebbet sem törődött nejével, ugy hogy az az elhanyagolás folytán a legnagyobb nyomor, piszok és elsatnyulás tömkelegébe került. Hogy a gonosz szándék tényleg nem forgott ez esetben fen, igazoltatik L. Simon vallomása által, a ki maga is beismeri azt, hogy csak azért tett vádlott ellen feljelentést, mert azt hitte, hogy az által a panaszos számára gondosabb ápolást és több figyelmet érhet el ; de a szándék hiányát bizonyítja azon körülmény is, hogy vádlott beteg nejéhez egyáltalában orvost nem hivatott. Minthogy igy Sz. Gavrilláné e szánalmas állapotba, férjének — vádlottnak — hanyagsága folytán jutott és minthogy ezen állapotából kifolyólag az orvosi vélemény, valamint a felülvélemény értelme szerint súlyos testi sértést szenvedett, vádlottat a Btk. 310. §-ába ütköző és ugyanazon §. szerint minősülő gondatlanság által okozott súlyos Döntvénytár, uj folyam. XXIV. „