Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

X szabály alól kivételt csak a ptrtás 522. §-ában felsorolt két eset képez, a mely esetekben hozott holttányilvánítási itélet tehát csak az e szakaszban felsorolt jogviszonyokra bir hatálylyal, ellenben arra nem nyújt bizonyítékot, hogy a holtnak nyilvánított valóban és épen az itéíetben megjelölt napon halt meg —'•_ — — — 197 109. A ptrtás 580. §-ában szabályozott hirdetményi eljárásra azon birtok­biróság illetékes, mely az 562. §. értelmében és a 37. §. elvei szerint hagyatéki, esetleg örökösödési biróul eljárni hivatva van, azon birtokbiróság tehát, a melynek területén az örökhagyónak utolsó lakhelye volt., ÚIÍ ... ... ... ... .it — — ___ 268 Végrehajtási törvény. 56. Az 1881: LX. tcz. 217. §-ában szabályozott értékmegállapitás helyt nem foghat, ha a kiadandó ingók értéke, mennyisége, neme vagy faja határozottan megjelölve nincs, hanem ily esetben az érték uj keresettel követelhető iá. ... .... _._ ... — ... ... 131 68. A végr. törv. 116. §-a a birói illetőséget csakis ingókra vezetendő végrehajtás esetére szabályozván, annak kivételes intézkedései nem alkalmazhatók akkor, a midőn a folytatólagos végrehajtás elrende­lése ingatlanra kéretik, hanem ily esetben az általános szabályhoz képest a per bírósága illetékes a kérelem elintézésére.-- — ___ 161 77. Az 1881: LX. tcz. 168. §-ához ... .... ... — ... ... ... 179 78. A társadós az őt is terhelő adósság behajtása czéljából lefoglalt ingóságok iránt igénykeresetet nem támaszthat — .. . ... — 181 80. Az árvaszéknek hatósági ügykörébe tartozó ingatlanok elárverezése, és ily árverés alkalmával a legtöbbet igérő általi megvétele vég­érvénynyel csak az esetben bir, ha az árverési eljárás ténye az illetékes árvaszék által jóváhagyatván, az eladási szerződés a jóvá­hagyó megerősítési záradékkal elláttatik, avagy a megerősítés hatá­rozatilag kimondatik ... ... ... ... .... ... ... .. ... __. 185 82. A foglalás ténye az arról felvett jegyzőkönyv berekesztésével befeje­zettnek tekintendő és a zálogjog megszerzése tekintetében egyedül a végrehajtási eljárásról felvett jegyzőkönyv az irányadó, a felül­foglaltató tehát a zálogjogot nem a felülfoglalási záradéknak, az alapfoglalási jegyzőkönyvre vezetése által szerzi meg, e reávezetés szükséges csak azért lévén, hogy a felülfoglalások magából a további eljárás alapját képező alapfoglalási jegyzőkönyvből kitűnjenek ... 190 Kereskedelmi törvény és eljárás. 10. A czégvezető oly perbeli kijelentésének hatálya, hogy az ügyletet a czég és nem a maga részére kötötte ... ... — —- --- --- 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom