Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

97 meggátolja: alperes ezen ténykedése nyilvánvaló birtokháboritást képez. Ugyanazért helyesen kötelezte már az elsöbirói itélet is alperest arra, hogy a felperes jogos ablakhasználatát gátló oszlopot és táblát eltávolítsa; ez okból azt e helyütt is helybenhagyni kellett; még pedig a fentebb, a rendelkező részben kiemelt értelmezéssel azért, mert a mennyiben a kérdéses ablak használata alperessel szemben bizonyos megszorítást foglal magában, ezt kelleténél nagyobb mérvre emelni nem lehet; másfelől pedig az elsöbirói itélet, midőn a távolabb helyezés mértékét meg nem határozza, alperes irányában könnyen terhesebbé válható intézkedést tett. A perköltség iránti rendelkezés pedig azért volt helybenhagyandó, mert alperes pervesztessé vált; s igy a felperesi perköltségben való marasztaltatása az 1868. évi LIV. tcz. 251. §-ának megfelel. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik, a perköltség kölcsönösen megszüntettetik; a felek ügyvédeinek megállapított dijai tekintetében, a másodbiróság ítélete érintetlenül hagyatik. Indokok: A tulajdonjogból kifolyólag a mint felperes saját házának falán ablakot nyitni, ugy viszont alperes tulajdonát képező telkén a felperes házának falán nyitott ablaknak tekintetbe vétele nélkül kőfalat, kerítést vagy épületet emeltetni jogosítva van, és szabad rendelkezésében csak az esetben lenne korlátozható, ha a szomszéd telek tulajdonosa, tudniillik felperes, tilalmi vagy szolgalmi jogot szerzett, ezt azonban bebizonyítani tartozott volna, s minthogy felperes ez irányban kellő oly bizonyítékot, melynek alapján alperest tulajdonának szabad rendelkezésében és korlátlan használatában gátolni, illetve attól eltiltani lehetne, fel nem hozott, egymagában pedig az által, hogy felperes házának falán az ablaknyitást alperes megengedte, felperes szolgalmi jogot nem nyert, mert felperes mint tulajdonos saját házának falán alperes engedélye nélkül is nyithatott ablakot, tényleg nem alperes engedélye, hanem saját jogán nyitott ablakot, s mert felperes nem is állította, hogy alperes saját telkén őt mint tulajdonost megillető korlátlan rendelkezésről, akár az ablaknyitás megengedése alkalmával, avagy később lemondott volna. Döntvénytár, uj folyam. XXIV.