Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

xr Lap ződés a csődhitelezőkkél szemben hatálytalannnak mondatik ki, az esetben az ítélet nem rendelheti el a vevő tulajdonjogának tör­lését, hanem a vevőt csak annak tűrésére kötelezheti, hogy az ingatlan a csődtömeg javára értékesíttessék — il. — 63 28. A közadós által harmadik személy tartozásaiért ennek hitelezőjé­nek adott biztosítási nyilatkozat és abban foglalt bekebelezési enge­• dély nem tekinthető oly viszteher nélküli jogügyletnek, mely a csődtörvény 28. §-ának 1. pontja alapján megtámadható ... ... 68 55. A csődtörvény 27. §-a 3. pontjának rendelkezése a követelés ke­letkezésével egyidejűleg adott biztosítékra nem vonatkozik, mert ezen törvénytétel czélja nyilván az, hogy a közadós ne részesítse egyik hitelezőjét a többi megkárosításával oly kedvezményben, melyhez annak a cselekmény idejében joga nem volt. Ily jogtalan kedvezményről nem lehet azonban szó akkor, midőn a hitelező az egyidejűleg adott kölcsönért zálogot köt ki, s ezt a ktkötéshez képest nyomban meg is kapja, mert a közadósnak azon cselek­ménye, hogy kölcsönt vesz fel, habár ez a válságos időben tör­tént is, egymagában a többi hitelezőre nézve károsítást még szükségképen nem képez. — Ha a jogügylet, melylyel a közadós követeléseket elzálogosított, hatálytalannak mondatik ki, ennek következménye első sorban csak az lehet, hogy a követelések feletti rendelkezési jog a csődtömeget illette épugy, mintha az elzálogo­sítás meg sem történt volna, a követelések névértékének meg­fizetésére pedig a hitelező csak akkor és annyiban kötelezhető, ha és a mennyiben azokat behajtotta _ ... ... --- — —. -— 121 57. Ha az adósnak vagyona nincsen, és a csődöt kérő még valószí­nűvé sem teszi oly igény létezését, mely a csőd elrendelése foly­tán érvényesíthető és ezzel a tömegbe bevonható vagyon előál­lítható volna, a csőd akkor sem nyitható meg, ha a hitelező a költségeket előlegezi ___ __. ... ___ __. ... ... ... ... — 120 71. Megnyitandó a csőd akkor is, ha panaszlottnak a csődöt kérelme­zőn kívül csak oly hitelezői vannak, a kik zálogjogi bekebelezés folytán külön kielégítésre jogositvák . .__ ... ... — ... 176 120. A fizetéseit megszüntetett kereskedő ellen a csőd megnyitandó akkor is, ha nincs bejegyezve, és ha nem is igazoltatik, hogy tar­tozásai vagyonát meghaladják ... ... ... ... _.. __. ... — 280 128. A csődtörvény 28. §. 3. pontjának czélja kétségtelenül az, hogy a nő követelései körül a férj kedvezése megakadályoztassék. Ily kedvezésről azonban nem lehet szó oly esetben, midőn a házasság­kötéskor a hozomány egyidüjeges átvétele mellett állapittatik meg a házasulandó felek közt a hozomány biztosításának kötelezett­sége, minélfogva ezen jogügylet meg nem támadható az esetben sem, ha a telekkönyvi biztosítás a csődöt megelőző két éven belüli időközbe esik ... __. ... ... .... ... .... ... „_ ... 315.

Next

/
Oldalképek
Tartalom