Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

54 kétségtelen dolog, hogy a néhai V. János után hagyatéki vagyon nem maradt, mivel továbbá a felhívott törvény szabványainak megfelelöleg a nő özvegyi jogát csakis a férje hagyatéka ellenében érvényesítheti: felperest keresetének ezen részével annyival is inkább elutasítani kellett, mert alperes tagadásával szemben nem sikerült begyőznie azt a kereseti állítását, hogy az E. '/. alatti bizonyítvány szerint a néhai férje által átvett 300 forintnyi hozományi tőke az alperes tulajdonába átadott ingatlanság vételárába tényleg beruházva lön, s mert ezen körülménynél fogva az átvevő alperes, jóllehet minden visszteher nélkül jutott a néhai V. János vagyonához, nem tekinthető olyan szerzőnek, a ki a felperes törvényszerű igényeinek sérelmével gazdagodott s ezen a czimen annak irányában vagyoni felelősséggel, kártéritő kötelezettséggel tartoznék. Az F. alatt beperesitett moringlevélre támasztott kereseti követelésével szintén elutasítandó volt a felperes, mert az írott hitbér követelésére való jog, annak kifogásolása esetén perrendszerüleg bebizonyítandó; már pedig felperes az alperes által megtámadott E. alatti valóságát sem tudta begyőzni. Felperes ugyanis a most érintett moringlevélre, valamint az E, a. bizonyítványra vonatkozólag is röviden azt adta elő, hogy az ezen okiratokat előttemezett tanuk időközben elhaltak, s e miatt azok valódiságának begyőzésére a saját személyében leteendő főesküt ajánlott. Tekintve azonban, hogy felperes az előttemező tanuk elhalálozásának tényét nem csak nem bizonyította, hanem az ez irányban való bizonyítást meg sem kísérletté; tekintve továbbá, hogy az 1868 : LIV. tcz. 221. §-ához képest az eskü megítélésének csak annyiban van helye, a mennyiben a döntő körülmények más uton-módon való bizonyítása nem sikerült: a felperes részéről felajánlott főeskü különösen a hozomány állítólagos beruházása tekintetében még azért sem volt megítélhető ; mert felperes az általa vitatott beruházás módozatait még hozzávetőleg sem jelezte s ilyeténképen amaz állítása alaposságát, illetve a hozomány beruházásának tényét még valószínűvé sem tette. Hazai törvényeink azon esetben, a melyekben a követelő fél az írott hitbérre való igényét nem érvényesítheti, rendszerint jogot engednek annak a törvényes hitbér követelésére, a mely azonban