Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

36 volt megállapítandó, még pedig 1885 január i-töl számitandólag azon okból, mert alperes a gyermek tartását korábban több év előtt magára vállalván, ama körülmény, hogy a gyermekek anyja is köteles gyermekei tartásához hozzájárulni, alperest a hátralékban levő részletek megfizetésének kötelezettsége alól annál kevésbé mentheti föl, minthogy a tartás kötelezettsége első sorban az apát illeti s ennek teljesitésére magát alperes felperessel szemben a valódiaknak elismert levelei szerint kötelezte is és ennélfogva az, hogy felperes a gyermekek tartásának költségét a megtérítés fentartása nélkül hordozta volna, nem is következtethető. (1887 jun. 22. 22087. sz. a.) A kir. Curia : Tekintve, hogy az elsöbiróság Ítéletében ama határozatlan rendelkezés, hogy alperes addig tartozik a gyermektartás diját megfizetni, mig az illető gyermek önmagát eltartani nem képes, az ítélet végrehajthatását annak idejében akadályozhatná, tekintve, hogy a fiúgyermekek 12 éves korukban már keresetképesek, a marosvásárhelyi királyi itélő tábla Ítélete alperes gyermektartási kötelezettségének a gyermekek 12 éves kora elértéig való megállapítása mellett, ily változtatással egyebekben az abban felhozott és felhívott indokokból helybenhagyatik, különösen még azért, mert alperes E. alatti kifogás alá nem vett levelében mindkét gyermekről tesz említést, hogy azokról gondoskodni fog, sőt kijelenti, hogy szeretné, ha anyjukkal együtt nála lehetnének, ily beismeréssel szemben a per során felhozott ama kifogás, hogy felperes a másokkal való közösülést üzletszerüleg űzte volna, figyelembe nem vehető és e részben az alperes által kért tanubizonyitásnak sem volt hely adandó. 151. Ha a Btk. valamelyik fejezetében bűntettről és — ennek misége azonosságánál fogva — vele azonos elnevezéssel megjelölt vétségről is foglaltatik rendelkezés; és ha a «concret esetben <> a büntettet megállapitó ismérvek oly számos vagy nyomatékos enyhitő körülmények mellett valósultak meg, hogy azon cselekmény a Btk. 92. és 20. §. alapján, vétségre változtatandó : az eredetileg büntettet képezett cselekmény ugy tekintendő, mintha már keletkeztében azon különös