Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

J37 rest meg is verte, és e miatt alperessel egy háztartásban nem lakhatott s nem is lakott, vont okszerű következtetéssel állapíttatott meg a keresetbe vett tartásdíj tekintetében, habár alperes egy háztartásban tartást kötelezett is szerződésileg felperes részére, ugyanis: B. Andor tanú eskü alatt bizonyította, hogy egy év óta, mióta mint községi jegyző működik, nincsen felperes alperessel egy háztartásban, ennél nem is lakik, s hogy ez idő alatt meg is verte alperes felperest. P. Togyer mint tanú bizonyította, hogy felperes már rég ideje nem lakik alperessel, hogy mint szomszéd hallotta, miszerint ha felperes haza ment alpereshez, mindjárt veszekedés volt, s hogy midőn tanú egyeztetés végett átment, kiutasította alperes házából, hogy felperes rendes tartózkodási helye az utcza. J. János tanú bizonyította a szeptember havi veszekedést is, minek következménye lehetett a B. Miklós tanú által bizonyított megsérelmeztetése felperesnek. D. István tanú bizonyította, peres felek kijelentéséből nyert tudomása alapján, hogy már az 1885. évi május hótól nem lakott felperes alperesnél s hogy bár felperes hivatott alperes által, de ott 5—6 napnál tovább nem lakhatott. B. Miklós tanú bizonyította, hogy felperes alperestől megsérelmezett fejjel ment a tanú házához, s hogy alperes nem teljesiti felperes tartási kötelezettségét, s hogy hónapok óta tanú tartja felperest. Okszerüleg következtethető alperesnek felperessel roszul bánása J. Jánosné vallomásából is, a ki perelés közben látta, hogy a ház istállójában egy fába kapaszkodott alperes, más izben veszekedés közben egy nagy botot látott alperesnél. Hogy tanuk vallomása szerint is néha-néha hívta haza házához alperes a felperest, hogy ezt J. Jánosné látta megtisztálkodva kijárni alperes házából: az elősoroltak mellett az alperes által semmi mással sem bizonyított kötelezett gondos tartásra nem bizonyíték. A havi tartásdíj mennyisége eskü alatti becsüsök értékelése alapján 8 frt 50 krban állapittatik meg havonta, minthogy ruházásra az egy háztartásban tartás kötelezettsége mellett, kötelezhetőnek alperes nem találtatott. (1888. január 14. 125. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét nem neheztelt részében érintetlenül hagyván alperest marasztaló részében megváltoztatja, felperest keresetével egészben elutasítja, stb.