Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

49 i35- §-ai alapján odaítélni és a per kimenetelét e főeskütöl függővé tenni kellett. (1887 máj. 13. 18739. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete megváltoztattatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok : Alperes takarékpénztári-egyesület az A. a. csatolt betéti könyvben foglaltalapszabályainak 12. §-a értelmében, a betéteket a betéti könyv előmutatójának lévén köteles kifizetni; a kereset tárgyát képező 300 frtot, miután az a betéti könyvnek felperes által történt előmutatása idejében ebben kifizetettnek kitüntetve nem volt, köteles volt kifizetni annyival is inkább, mert a takarékpénztári könyv az alapszabályok értelmében is a bemutatónak kifizetendő közforgalmú értékpapír, mit felperes mint harmadik személy a keresetbe vett 300 frtra nézve is jóhiszemüleg megszerzett s miután a szerzés idejében a megszerzett könyvben kitüntetve nem volt, hogy a 300 frt a jogelődnek kifizettetett volna, felperes annak kifizetését jogszerűen követelheti. Igaz ugyan, hogy alperes azzal védekezik, hogy a követelt 300 frtnak kifizetése a könyvből kitűnik, de alperes takarékpénztár-egylet saját alapszabályainak 73. §-a értelmében csak akkor tekintethetik valamely betét visszafizetettnek és a visszafizetés bizonyítottnak, ha a visszafizetés a betéti könyvben rendszerint bevezetve s ez a napi biztos, a pénztárnok és a könyvvezető aláírásával ellátva van. A jelen keresettel követelt 300 frtnak visszafizetése azonban rendszerint bevezetve nem lett, mert a betéti könyvbe történt bejegyzés nem az alperes által állított visszafizetés idejében, 1873. évi ápril hó 26-án, hanem jóval később eszközöltetett és az sem a napi biztos, sem a pénztárnok, sem a könyvvezető által alá nem íratott, következőleg a kérdéses 300 forintnak visszafizetését nem tanúsítja és sem alperes mellett, sem felperes ellen bizonyítékul nem szolgál. Azon körülmény, hogy a kereset alapjául szolgáló betéti könyv átlyukasztatott, felperes ellen bizonyítékot nem képez, mert ez az alperesnek a felperes beleegyezése nélküli egyoldalú cselekménye volt, a mi felperes keresetének valódiságát nem gyengiti. Ezeknél fogva a peres kérdés, a per során felmerült bizonyítékok alapján, esküveli bizonyítás alkalmazása nélkül lévén elbírálható, az esküt a törv. rendt. 221. §-a értelmében mellőzni Döntvénytár, uj folyam. XX. .