Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)
24 hitelre állapított foglalkozással nem bírván, szerződő felek azon szándéka, hogy a szerződést eleve hitelre számítva a hitelt nyújtók megkárosítása és így alperesek kijátszása czéljából kötötték volna meg, a fenforgó körülményeknél fogva teljesen ki van zárva; továbbá, mert a használat közössége a házassági viszonyban, mint a házassági viszony folyománya, a tulajdon fogalmával nem ellenkezik; törvényeink pedig a házas feleknek kizárólagos tulajdonjogát közös használatban levő tárgyakra nézve is elismerik ; a kizárólagos birtoklás hiányából emelt alperesi kifogás tehát a különben is érvényes és e perben is hatályosnak kimondott tulajdoni jogczimmel szemben alaposnak nem tekintethetett. A második, vagyis a tárgyak ugyanazonosságának kérdését illetőleg az azonosság szintén bizonyítottnak volt elfogadandó, mert oly állapot, melynek keletkezése bizonyítva van, továbbra is-fenállónak vélelmezendő; a mennyiben tehát végrehajtást szenvedett az ösz-utcza 23. szám alatt levő közös lakáson levő összes ingóságait részben eladás utján, részben egyéb okokból felperes tulajdonába bocsátotta és felperes tulajdonjogát azokra elismerte és a foglalás az itt talált ingóságokra vezettetett, felperesre az ugyanazonosság bizonyitásának terhe csak az esetben lett volna szorítható, ha alperesek oly adatokat hoztak volna fel, melyek az ott lévő tárgyak kicserélését vagy uj tárgyakkal történt szaporítását valószínűvé tették volna; ez azonban alperesi részről mellőztetvén, alperesek egyszerű és alapnélküli tagadásával szemben a kereseti tárgyak azonosoknak voltak tekintendők. Az elörebocsátottak értelmében tehát felperes keresetének feltétlen is hely lett volna adandó, minthogy azonban felperes nem felebbezett, felebbező alperesek hátrányára pedig az ítélet meg nem változtatható, ez okból a másodbiróság ítéletét helybenhagyni kellett. 9A gondatlanság által szándék nélkül elkövetett cselekmény bűnösségének fokára a korábbi magaviselet rendszerint befolyással nem lehet. (1888 márcz. 15-én 3697. sz. a.)