Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

24 hitelre állapított foglalkozással nem bírván, szerződő felek azon szándéka, hogy a szerződést eleve hitelre számítva a hitelt nyújtók megkárosítása és így alperesek kijátszása czéljából kötötték volna meg, a fenforgó körülményeknél fogva teljesen ki van zárva; továbbá, mert a használat közössége a házassági viszonyban, mint a házassági viszony folyománya, a tulajdon fogalmával nem ellenkezik; törvényeink pedig a házas feleknek kizárólagos tulajdonjogát közös használatban levő tárgyakra nézve is elis­merik ; a kizárólagos birtoklás hiányából emelt alperesi kifogás tehát a különben is érvényes és e perben is hatályosnak kimon­dott tulajdoni jogczimmel szemben alaposnak nem tekintet­hetett. A második, vagyis a tárgyak ugyanazonosságának kérdését illetőleg az azonosság szintén bizonyítottnak volt elfogadandó, mert oly állapot, melynek keletkezése bizonyítva van, továbbra is-fenállónak vélelmezendő; a mennyiben tehát végrehajtást szen­vedett az ösz-utcza 23. szám alatt levő közös lakáson levő összes ingóságait részben eladás utján, részben egyéb okokból felperes tulajdonába bocsátotta és felperes tulajdonjogát azokra elismerte és a foglalás az itt talált ingóságokra vezettetett, felperesre az ugyanazonosság bizonyitásának terhe csak az esetben lett volna szorítható, ha alperesek oly adatokat hoztak volna fel, melyek az ott lévő tárgyak kicserélését vagy uj tárgyakkal történt szaporí­tását valószínűvé tették volna; ez azonban alperesi részről mel­lőztetvén, alperesek egyszerű és alapnélküli tagadásával szemben a kereseti tárgyak azonosoknak voltak tekintendők. Az elörebocsátottak értelmében tehát felperes keresetének feltétlen is hely lett volna adandó, minthogy azonban felperes nem felebbezett, felebbező alperesek hátrányára pedig az ítélet meg nem változtatható, ez okból a másodbiróság ítéletét hely­benhagyni kellett. 9­A gondatlanság által szándék nélkül elkövetett cselekmény bűnösségének fokára a korábbi magaviselet rendszerint be­folyással nem lehet. (1888 márcz. 15-én 3697. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom