Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

286 vonni bármikor jogosított, kötelezettség nem származhatott, miért is felperest keresetével elutasítani kellett. (1886. évi október hó5-én 19,074786. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével csak az esetre utasítja el, ha alperes leteszi a főesküt arra: «hogy a d) alatti szerződés megkötése után közötte és felperes között nem jött létre oly szóbeli megállapodás, mely szerint alperes az esetre, ha a felperestől megvett házat 15550 frtnál drágábban adná el, a 15550 forintos vételár és az elérendő vételár közötti különbözet felét felperesnek megfizetni magát nem kötelezte». Ha alperes ezt a főesküt le nem teszi, de pótesküt tesz arra, «hogy az általa felperestől megvett ház eladásának közvetítéséért a megállapított provisióba való beszámitásakép Sch. Ferencz közvetítőnek egy 1000 forintos kötelezvényt kiadott", ez esetben felperest csak 1379 frt 15 kr. erejéig utasítja el keresetével, alperest pedig 1595 frt 85 kr. s jár. megfizetésére kötelezi. Ha alperes a pótesküt sem tenné le, ez esetben alperest kötelezi, hogy felperesnek a fentebbi összegen felül még 500 frtot, összesen tehát 2095 frt 85 kr. tőkét s jár. megfizessen. Indokok : Tekintve azt, hogy az elfogadott ígéret az igérettevőre nézve szerződés erejével kötelező, jelen esetben pedig, tekintve azt is, hogy felperes állítása szerint a felek között létrejött az a szóbeli megállapodás, illetve kötelező igéret, mely szerint alperes az esetre, ha a felperestől megvett házat annak 15550 frtot tévő vételáránál drágábban ismét eladná, a 15550 frtot meghaladó vételári többletnek felét felperesnek megfizetni magát kötelezte, igazolás esetére az A. alatti szerződéssel szemben is jogérvénynyel bírónak tekintendő, mivel az ajándékozást nem képez, hanem az A. alatti szerződéssel kimutatott adásvételi ügylet létrejötte után keletkezett ujabbi és önálló kötelezést foglal magában ; végre tekintettel arra, hogy felperes az alperes részéről tagadott alperesi kötelezés bebizonyítására más bizonyítékok hiányában alperest a főesküvel kínálta meg és alperes azt elfogadta, az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával, alperesnek a főesküt megítélni kellett.