Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

ig8 ugyanazon zsinegnél fogva az ágy gombjára felakasztotta s halálát idézte elő ezzel. Ennek ellenében dr. V. és dr. Sz. bonczoló orvosok azon kérdésre, hogy az özv. J. Imréné nyakán talált zsineg a most nevezettnek életében, vagy halála után alkalmaztatott a nyakra ? közvetlen észlelés alapján oda nyilatkoztak, hogy a zsineg már csak a hullára vagy legalább az eszméleten kivül levő egyénre alkalmaztatott; mig azon kérdésre, hogy özv. J. Imréné akképen vonatott-e le az ágyról, a miként azt vádlottak emiitett vallomásukban elbeszélték ? dr. V. Géza törvényszéki orvos a f. évi márcz. II-én megtartott tárgyalás során határozottan oda nyilatkozott, hogy miután az ágyból való ily módoni kivonszolásnak okvetlenül nyomot kellett volna maga után hagyni, holott ily nyom a bonczoláskor nem volt észlelhető, — a zsineggeli kirántást valószínűtlennek kell kimondani. Ezen most idézett és közvetlen észleleten alapuló szakértői nyilatkozatokkal szemben a budapesti kir. m. tud. egyetem orvoskari tanártestületének 84. napló sz. a. fekvő felülvéleménye azon kérdésre, hogy özv. J. Imrénének életében vagy már halála után lett-e a zsineg nyakára téve, határozott választ nem ad, hanem csupán azt mondja, hogy az akasztási barázdán véraláfutások mindkét esetben előfordulhattak volna, mig arra a kérdésre, hogy ki van-e zárva annak lehetősége, miszerint özv. J. Imréné a nyakára alkalmazott zsinegnél fogva rántatott le az ágyról ? szintén nem nyújt biztos választ, hanem azon alternativát állítja fel, hogy özv. J. Imréné vagy strangulatio által tétetett előbb védtelenné és eszméletlenné s csak azután fojtatott meg, vagy pedig a strangulatio és kézzeli megfojtás egyidejűleg tétetvén, összetett halálnem következett be. Nem hagyható figyelmen kivül azon lényeges eltérés sem, mely az I. és II. r. vádlottnak aug. 4-én tett beismerő vallomásaiban a zsineg elővételére nézve mutatkozik. Mig ugyanis I. r. vádlott J. Sándorné azt vallotta, hogy az anyósa megfojtásánál használt zsineget még saját szobájában elkészítette és azt kezében tartotta, addig II. r. vádlott azt állította, hogy az I. r. vádlott az özv. J. Imréné szobájába való belépés után az ott elhelyezve lévő hosszú ládából vette ki a zsineget. De meg az I. és II. r.