Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

194 az értelme, hogy a felszámolási határnap eltelte előtt a csődbíróság, a felszámolási határnap eltelte után pedig a csődválasztmány hatáskörébe tartozik a 160. §-nak i — 8. pontjában foglalt intézkedés, tehát a megtámadási per indítására szükséges felhatalmazás megadása is, de a csődtörvény idézett szakasza nem foglal magában oly intézkedést, melynélfogva a csődbíróság által a csődtörvény 160. §-a alapján adott felhatalmazás a felszámolási határnap után hatályát vesztené, miből következik, hogy a biróság által az idézett szakasz értelmében adott felhatalmazás alapján tömeggondnok a megtámadási pert a felszámolási határnap eltelte után is érvényesen megindíthassa. (1887 június 6. 47,882. szám a.) A kir. Curia : A budapesti kir. ítélő tábla ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik. 79A midőn a felsőbíróság a csődnyitás iránti kérelmet az alsófoku határozat megváltoztatásával mint alaptalant elutasítja, a csődöt kérő ellen a tömeggondnoknak nem csupán készkiadása, hanem munkadija is megállapítandó. (1887 június 7. 490. sz. a.) A debreczeni kir. tszék : Minthogy csődnyitást kérő ez iránti folyamodását a 8610/1884. P. és 9921/1884. P. sz. alatti tárgyalások során fentartotta a nélkül, hogy panaszlott védekezésével szemben több hitelező létezését igazolni képes lett volna; minthogy annak ellenére, a panaszló elleni csődnyitó végzésben folyamodó a csődtörvény 87. §-a rendeletéhez képest az előleges költségek fedezésére 50 frt lefizetésére köteleztetett, előlegadás iránti készségét pedig már az első tárgyalás alkalmával megajánlotta ; továbbá : minthogy habár a csőd másodbiróilag megszüntettetett is, a leltározást a csődbíróság meghagyása folytán két nappal előbb foganatosította, mint az annak abbahagyására felhívó értesítése csődkérőnek tömeggondnok kezéhez eljutott; minthogy végre folyamodó panaszlottal kiegyezvén, a leltá-