Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)
i66 védett K. Dezső alperes elleni 42 frt 20 kr. iránti perében itélt: Alperes bejegyzett kereskedő lévén, az általa kiállított oBestellschein» feliratú és az okmány birtokosának fizetendő 7 frt 80 kr. és 34 frt 40 krról szóló egyoldalú és vissztehernélküli kötelezettséget tartalmazó okmányok, a kt. 294., 299., 300. és 303. §-ainak intézkedései alá eső bemutatóra szóló kötelező jegyek, melyek az alapjukat képezett jogügylet tekinteten kivül hagyásával önálló és a papir birtoka által igazolt követelési jogalapot képeznek, melyeken alapuló kötelezettség ellenében csupán magából az okmányból vagy a mindenkori felpereshez fennálló jogviszonyból eredő kifogások érvényesíthetők. Minthogy pedig felperes kereseti jogát a birtokában lévő papir, a követelés esedékességet pedig a hirdetményeket tartalmazó felmutatott hirlappéldányok igazolták, alperes czég az okmányok alapján marasztalandó volt B. Ármin ténykedéséből vett kifogásának mellőzésével, mert eltekintve attól, hogy még az esetben is, ha alperes a D. és E. alatti okmányokat eredetileg B. Ármin részére állította volna is ki, a mi nem igazoltatott be, felperes mint az okmánynyal igazolt 3-ik személy ellenében ezen kifogások nem volnának érvényesithetők; alperes mivel sem bizonyította be azt, miként a B. Ármin által a 2. 7. és 3. 7. alattiak a kereset alapját képező D. és E. alattiakra vonatkoznak, B. Ármin e tekintetben szembetűnő érdekeltsége folytán tanuként kihallgatható nem lévén. Ezen okokból B. Ármin kezeihez állítólag eszközölt fizetés sem lévén a kereseti követelés ellenében beszámítható, alperest az egész kereseti összeg megfizetésében kellett marasztalni. (1887 július 27. 58551. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Okok : A kt. 291. §-a szerint kereskedelmi utalványoknak tekintetnek: 1. a rendeletre szóló és 2. a kereskedők által kibocsátott vagy elfogadott Írásbeli utalványok. A kereset alapját képező A. és B. a. okiratok azonban kereskedelmi utalványt nem képeznek, mert nem szólnak rendeletre és mert az idézett §. második pontjában emiitett utalványok csak azok, melyeket kereskedő kibocsát és a fizetést egy harmadik személynek, kinek szintén kereskedőnek kell lennie, meghagyja, mely kellékekkel az A. és B. alattiak nem birnak, a mennyiben ezekben alperes, mint azok kiállítója, a fizetést a bemutatónak