Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

IÓ2 6°/0 kamatait felperes becslő esküjétől feltételezve megítélte, helybenhagyatik. A kereseti kérelem 2. és 3. pontjai alatt keresetbe vett 6849. forint 66 krajczár mentési dij és a perköltség tekintetében felperes rendkívüli felülvizsgálati kérvényének részben hely adatik és ezen mentési dij fejében 2000 frt megítéltetik és alperes köteles ezen összeget, valamint perbeli és felebbviteli költség fejében 400 frtot felperesnek 14 nap és végrehajtás terhe alatt megfizetni, az ezt meghaladó összegre nézve felperes rendkívüli felülvizsgálati kérésének hely nem adatik. Indokok: Az alperesség iránti kifogás elvetésére nézve a másodbirósági itélet helybenhagyatott, mert a keresetbe vett mentési dijakat a megmentett hajóra és rakományra a törvényes zálogjog illeti meg és a mentő igényét a hajóra és rakományra érvényesíthetvén, a tengerészeti jogelvek szerint a hajó képviseletére annak kapitánya van hivatva és a franczia keresk. törv. 199. art. második bekezdése szerint is az ily előjoggal biró követelésekre nézve a fizetési meghagyás a hajó kapitányának kézbesíthető és minthogy Massone Angelo volt a megmentett Dea hajó kapitánya, az ennek át is adatott, a 4. sz. a. kezességi oklevél kiállítása után az alsóbiróságok az alperességet helyesen állapították meg. A kereset érdemére nézve az A. B. alatti hivatalos jelentésből, de a felek előadásából is bebizonyitottnak tűnik ki, hogy Dea olasz bark, mely kőszénnel megrakva Velencze felé ment, 1883. évi márczius hó 14-én este 10 órakor az albanrai veszélyes zátonyon megakadt; a hajóba viz behatolván, az elsülyedés veszélye miatt a kapitány és az összes legénység egyhangú elhatározás után a hajót két csónakon elhagyták és Porer sziklánál száraz földre szálltak oly czélból, hogy életöket megmentsék és segélyt keressenek. Dea hajó márczius 15-én reggel 3 óra táján a magas vízállás beálltával a zátonytól magától felszabadult és vitorlával a széltől vitetve, a tengeren dél felé úszott, menete azonban kormányos hiánya miatt rendetlen volt; az igy magától uszó, minden élőlénytől elhagyott hajót felperes, mint a Nápolyból Fiúméba menő Prinz H. nevü hamburgi gőzhajó kapitánya, reggel 63/4 órakor négy emberével megszállotta és mikor a Dea