Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

'57 felpereseket azon kereseti kérelmükkel elutasítja, ho^y a g—i 104. sz. tjkvben foglalt ingatlannak örökhagyó nevén álló fele része ugy az örökhagyó után hátramaradt ingó hagyaték is felpereseknek oldalági örökösödés czimén oda ítéltessék, és ezekre nézve alperes javára állapítja meg a törvényes örökösödési jogot hitvestársi örökösödés czimén. Indokok: Helyben kellett hagyni a kir. tszék ítéletét a tekintetben, hogy örökhagyó végrendeletét érvénytelennek kimondotta és hogy az elhalt hagyatékában a törvényes örökösödést állapította meg, azt az első bíróság ítéletének vonatkozó indokain felül még azért is, mert a végrendeleten az 1876 : XVI. törvczikk 6-ához képest az sincs bizonyítva, miszerint azt az írni nem tudó végrendelkező előtt egyik végrendeleti tanú olvasta volna fel. Minthogy pedig ekként érvényes végrendelet nem létében törvényes örökösödésnek van helye, e szerint helyesen állapította meg a kir. tszék a gerényi 32. számú tjkvben foglalt ingatlanoknak és az ezekhez tartozó, a gerényi 190. sz. tjkvben foglalt erdőés legelőilletménynek örökhagyó nevén álló fele részére nézve felperes törvényes örökösödési jogát oldalági örökösödés czimén, mert felperesek az E. alattival igazolták, hogy ezen ingatlanok az elhalt örökhagyóra a vele közös atyától, tehát közös törzstől háramlottak, a mit alperes sem vett tagadásba és mert ekként ezen áginak bizonyult vagyonban felpereseket illeti meg az id. törv. rendsz. 11. §-a szerint a törvényes örökösödés joga és pedig tekintettel arra, hogy az örökhagyónak özvegye ismét férjhez ment, özvegyi jog korláta nélkül, ellenben a gerényi 104. számú tjkvben foglalt szőlőből elhunyt revén álló felére, ugy a hagyatékban talált ingókra nézve felperesek nem is állították, hogy az az örökhagyónak ági vagyonát képezte; sőt a gerényi 104. sz. tjkvböl, nevezetesen pedig a B. 1. 2. a. bejegyzésből kitűnik, hogy az ebben foglalt szőlőt örökhagyó nejével együtt vétel utján szerezte — az ingókra nézve pedig a vélelem a szerzett vagyon minősége mellett szól — e szerint tehát ezen hagyatéki vagyont szerzeménynek kellvén elismerni, a melyben az id. törv. szab. 14. §-ának a betűje szerint a törvényes örökösödési jog a hitvestársat illeti meg — az első bírósági ítélet megváltoztatá-