Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

143 a közadós ingóit, s később 1884. évi márczius 9-én FI. és L. czég is sikertelenül felülfoglalta: a törvényszék nem fektet különös súlyt, mert e hitelezők csak biztosítási végrehajtást vezettek s igy követeléseik valódisága esetleg kétséges is lehet, bár már a biztosítási végrehajtások is nagyon valószínűsítik, hogy követeléseik valók s lejártak voltak, mivel különben a biztosítási végrehajtást ki nem eszközölhették volna. Magának B. Salamon ügyének történetéből is világos azonban, hogy a közadós már 1884 február 25. napján sem volt képes egy kétségtelenül való és kétségtelenül lejárt tartozását megfizetni, hogy tehát nála a materiális csőd, a fizetések megszüntetése már ekkor beállott, s hogy e naptól fogva közadós az 1881. évi XVII. tcz. 244. §-ának erejénél fogva elveszité vagyona feletti szabad rendelkezési jogát, s hogy már e napon kellett volna csődöt kérnie, annál inkább, mert, a csődiratok szerint a csődtömeg alig több a semminél, s hogy a meglevő ingatlanokat külön kielégítési igények valószínűleg egészen elemésztik {az 1027/1885. szám alatt fekvő telekkönyvi kivonat szerint). Az 1881. évi XVII. tcz. 27. §-ának 2. pontja egyik feltétele tehát, hogy t. i. a közadós valamely félnek a fizetések megszüntetése után biztosítást adott légyen, igazolva van a fentiek szerint, s tényleg fenforog, mert a közadós alperesnek 1884. február 28-án adott jelzálogi biztosítás*, holott fizetéseit már ugyanazon hó 24. napján szüntette meg. E részben a törvény nem fektet súlyt arra, vajon a biztosítást nyerőnek esetleg módja volt-e más módon, például: váltó alapján, zálogjog előjegyzése vagy biztositáskérés utján magának zálogjogot szerezni, ez a félnek szabadságában állott a csőd formális elrendeléséig, ha jogczime már a fizetések megszüntetése előtt is hatályos volt ; de bár például bírói zálogjogot bátran szerezhetett volna, ha ennek feltételei már a fizetések megszüntetése előtt megvoltak, a közadósnak uj cselekménye alapján azonban a zálogjogszerzés meg van tiltva. A törvénynek ezen intézkedése teljesen indokolt is. Mert ha alperes jelen esetben, váltója alapján zálogjogelőjegyzést szerez, egyrészt csak törvényes jogával él s nem forog fen a többi hitelezők megrövidítésére törő szándék. De ha a fizetések megszüntetése s igy a materiális csőd bekövetkezte után valamelyik fél még