Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

121 csak 1886 május 28-án indította meg alperes ellen, a B. Róza ellen lefolytatott per pedig az alperes m. kir. államvasutak irányában támasztható jogok fenntartására, illetve az elévülés megszakítására nem alkalmas, és tekintve, hogy felperesnek az az érvelése sem vehető figyelembe, miszerint alperes kártérítési kötelezettségéről csak a B. Róza ellen lefolytatott perben nyert tudomást, mivel az elévülés ily esélyektől nem függhet, felperest kereseti jogának elévülése miatt elutasítani kellett. (1887. nov. 24. 1027. sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. tábla ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Czégbitorlás esete csupán akkor forog fen, ha akár az üzlet folytatásánál általában, akár egyes ügyleteknél valamely czég jogosulatlanul használtatik, nem pedig azon esetben is, ha valamely kereskedő a saját neve alatt eladott áruczikken jogosulatlanul idegen czéget tüntet fel. — Czégbitorlás és iparvédjegyhamisitás közti határvonal. (1887 novemb. 23-án 850. sz. a.) A pozsonyi kir. törvényszék: Alperes Sch. Mór és Sch. Lina a felperesi czégnek további használatától különbeni 100—100 frt pénzbírság terhe alatt eltiltatnak. Indokok: Alperesek nem tagadták és ezenfelül S. János tanúvallomása által is igazoltatott, hogy elsőrendű alperes Sch. Móricz a felperes által ezen per során bemutatott, a felperesi nyomtatott czéget tartalmazó felragasztott czédulával ellátott vászon-, illetve szövetdarabot S. Jánosnak mint házalónak eladta. W. Lajos és F. Samu tanuk vallomásai által pedig, melyeknek hitelt érdemlősége írásbeli adatokkal is támogattatván, kifogás alá nem eshetik, igazoltatott, hogy az említett vászondarabon felragasztva volt és a per során szakértöileg lebontott, elől a felperesi nyomtatott czéget, hátul pedig a szakértői szemlejegyzőkönyvben kitüntetett, irónnal jegyzett számlát tartalmazó papírszelet egy szállító igazolványnak (Lieferschein) levágott felső részét képezi, mely másodrendű alperesnek a felperesi czégnél általa