Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

9o A budapesti kir. itélö tábla az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja, stb. Indokok: Az A. alatti 1885. október 2-ik napján lejárt váltót A. Dávid, ki a váltón kibocsájtó gyanánt szerepel, 1885. deczember 29-én váltotta be a h.-m.-vásárhelyi központi takarékpénztártól, mint a váltó ez időbeni birtokosától magához, de a váltó reá forgatmány vagy engedmény utján átruházva nem lett. Felperes kifejezetten beismerte, hogy a kereseti váltó lejárat után a törvény által arra rendelt időben óvatolva nem lett, azon érvelése pedig, hogy az óvás elmulasztása miatt váltói kötelezettsége meg nem szűnt, mert ő a váltónak lejáratkor birtokosa irányában az óvást elengedte, figyelmet azért nem érdemel, mert a váltó-törvény 42. §-a szerint azon megjegyzés, hogy valamely visszkereset alá kerülhető váltókötelezett az óvást elengedi, a dolog természete szerint magára a váltóra vezetendő, s minthogy a váltó ily megjegyzést nélkülöz, minthogy továbbá a C. alatt becsatolt, alperes által tartalmára nézve tagadott nyilatkozat arra nézve, hogy a váltónak lejáratkor birtokosa irányában A. Dávid az óvást az erre rendelt határidő lejárta előtt elengedte, törvényszerű bizonyítékot nem képez: nem szenved kétséget, hogy a váltó kibocsájtója A. Dávid a váltótörvény 41. §-a értelmében váltói kötelezettsége alól szabadult. Tekintve már most, hogy az, ki váltókötelezettségben nem áll, váltójogokat nem érvényesíthet oly váltó alapján, melyet kifizetett ugyan, de mely reá forgatmány vagy engedmény utján átruházva nem lett, alperest váltói ketesetjog hiányából elutasítani kellett. (1887. június 15-én 200. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság fentebbi számú és keletű ítéletének megváltoztatásával felperes kereseti joga megállapíttatik és a kir. itélö tábla a pernek érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok: A kereseti váltón felperes mint kibocsátó jelentkezik, s ugyancsak a váltó hátlapján lévő nyugtatvány szerint a váltó lejárata után, de a visszkereseti jog elévülési idejének letelte előtt a váltóösszeget a váltóbirtokosnak felperes fizette ki. Ezen körülmények kétségtelenné teszik, hogy felperes a váltót a váltóbirtokostól, mint annak előzője visszkereseti kötelezettsége foly-