Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

8i ben felhozott ellenészrevételek a csődtörvény x 88. §-a értelmében csődbíróság! elbírálás alá vétetvén tekintve, hogy észrevételező jogelődje V. Miklós csödkeresetében, jóllehet az ott felsorolt egyéb követelései után a csőd alatt folyó kamatot kifejezetten kérte megítéltetni, nyugdij-összegek után kamatot nem igényelt, azokat tehát nyilván szándékosan mellőzte; tekintve, hogy észrevételező ezen kamatigényével a felszámolási tárgyalás alkalmával sem lépett fel, és ekként a csőd azon stádiumában, mely a csőd ellen támasztott követelések megállapítására a csődtörvény által van rendelve, igényének megosztatására a csődhitelezőknek és a tömeggondnoknak alkalmat nem nyújtott; tekintve, hogy az 1881. XVIII. 178. és következő §-ai értelmében a felszámolási eljárás befejezése után folyamatba tett tömegfelosztási eljárás folyamán, de különösen a formaszerü felosztási terv elkészítése után az annak be nem jelentett és a felszámolásnál sem érvényesített akár fő, akár járulékos követelések érvényesítésének és megállapításának többé helye nincsen, hanem az idézett törvény 128. §-a határozott rendelete szerint a felosztási tervbe csakis azon követelési tőkék és azon járulékok, melyek a felszámolás folytán peressé vált követelésekre nézve lefolytatott perek eredményét feltüntető táblás kimutatásban előfordulnak felveendők, észrevételező részéről igényelt kamatok pedig sem a felszámolási jegyzőkönyben, sem a táblás kimutatásban elő nem fordulnak; tekintve, «hogy észrevételező a csődtömeg VI. felosztásáról készített 59Q. csödbirósági szám tervre nézve, hol nyugdíjkövetelése a csőd alatt folyó kamat nélkül és a mint ez ugyanazon terv bevezetéséből is kitűnik, végkielégitésképen számíttatott fel, észrevételeket annak idején nem tett, hanem az ezen felosztási terv szerint neki járó nyugdijösszegek tőkéjét fentartás nélkül felvette és nyugtatványozta; tekintve, hogy a nyugdíj követelésének alapjául szolgáló eredeti okmány csak azért hagyatott kezében, mert ugyanezen okmányon alapuló 656 frt 25 krnyi fizetéskövetelés után csődkeresetileg követelt 1863. év előtti kamat a felszámításnál V. osztályba soroztatott és tehát követelésének ezen része még kielégítetlenül maradt, tekintve végre, hogy észrevételező pótbejelentés utján is megkísértette igényének érvényesítését, de ebbeli pótbejelentésével ezen csődbíróságnak D öntvénytár, uj folyam. XX. 6