Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

6i ségének elhatározhatására mi támpontot, de sőt még csak távoli gyanuokokat sem lát fenforogni. Nem nyervén tehát a megejtett előnyomozás rendén igazolást azon ténykörülmény, hogy J. Dusánt vádlottak fosztották volna meg életétől s a tettesek kiléte kipuhatolható egyáltalán nem lévén, a jelen ügyben megindított büntető eljárást meg kellett szüntetni. (1886. szept. 9. 2744. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. tszék végzését indokainál fogva helybenhagyja. (1886. évi november hó 30-án 4341. szám alatt.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bírósági végzés hivatalból feloldatik és az eljárt kir. tszék odautasittatik, hogy a vizsgálatot a következő irányban tovább folytassa. A bünvizsgálat nem jelenti ugyanis csupán a tanuk egyszerű kihallgatását, hanem ellenkezőleg figyelmes, beható, buzgó, erélyes nyomozását és ha lehetséges, felderítését mindannak, a mi akár a büntetendő cselekmény megállapítására, akár a bűnösség vagy büntetlenség tekintetében, mint értékkel biró mozzanat felmerült vagy kinyomozható és a mi a vizsgálóbíró észleleteinek és további czéltudatos tevékenységének alkalmas tárgyául mutatkozhatik. E tekintetben a lefolyt vizsgálat nem felelt meg a követelményeknek. Mert kétségtelen lévén, hogy egy ember megöletett és kétségtelen lévén, hogy a megölt ember társaságában a megölés vagy legalább is a megtámadás perczében több személy volt és ezek jelenlétüket nem is tagadván : a tettes kiderítésére annyi és oly erős eleme volt a vizsgálatnak, hogy ily körülmények között azon helyzetnek, hogy a tettes vagy a tettesek ennek daczára nem állapithatók meg : a nyomozással és a vizsgálattal megbízott közegek hivatásérzetét fokozottan serkentenie kellett. Sz. Láza, F. Gyurcza, J. Dusán és Cs. Dusán azon állítása ugyanis, hogy ők, — ámbár a tettesek egyike — Sz. Lázárnak közvetlen közelről a szemébe nézett, sem azt, sem annak társait nem ismerték fel: nem volt alkalmas arra, hogy a vizsgálatnak azon állításban való megnyugvását igazolja és hogy azon legnagyobb fontosságú mozzanatnak, mely ezen körülménytől függ, egyszerű elejtését vonja maga után. Mert legalább is nagyon két-