Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

34 tisztviselő is megindíthatja; tekintve, hogy a szükséges felhatalmazás alakjáról sem a törvény, sem a kérdéses döntvény nem rendelkeznek ; tekintve, hogy ennek folytán, — a mennyiben az eset nem a 272. §. alá esik — a sértettnek, illetőleg felettes hatóságának mindennemű oly alakban tett nyilatkozata, mely a bünv. eljárás megindítása iránti akarata és az ez iránii felhívás komoly nyilvánításának tekintendő, felhatalmazza a kir. ügyészt arra, hogy a bünv. eljárás megindítását indítványozza; tekintve, hogy az elöhozottak után az illetékes hatóságnak a bünv. eljárás megindítását kérő hivatalos átirata, vagy megkeresése kétségtelen bizonyítéka annak, hogy azon hatóság az eljárás folyamatba tételét kívánja; tekintve, hogy az ily átirat nem csupán felhatalmazás, hanem indítvány lévén: többet foglal magában, mint a puszta felhatalmazás; hogy tehát ezen esetben, melyben a sértettnek illetőleg felettes hatóságának a bírósághoz intézett indítványa létezvén : felhatalmazás hiányáról beszélni nem lehet ; tekintve, hogy ezek előrebocsátása után azon hivatalos átirat által, a melyet Munkács város rendőrkapitánya 1884. június 24-én 92. sz. a. a bűnvádi eljárásnak V. Benő kapitányi irnok hivatalos kötelességére vonatkozólag V. Berkó által állítólag elkövetett becsületsértés miatt leendő meginditása végett a munkácsi kir. jbirósághoz intézett, a vád hivatalos képviselője részére megadottnak tekintendő a szükséges meghatalmazás ; tekintve, hogy e szerint megvannak a bűnvádi eljárásra a törvény által meghatározott feltételek : a budapesti kir. itélő táblának fentebbi keletű és számú végzése megsemmisíttetik, s ezen másodbiróság az ügynek érdembeni elbírálására utasittatik. 13Beismerés mennyiben fogadható el enyhitő körülményül ? Neveléshiány mint enyhitő körülmény. (1887 október 13. 2157. sz. a.) A m. kir. Curia: (súlyos testi sértés bűntettével vádolt N. J. Kalmár és X. L. Kalmár elleni, a balassa-gyarmati kir. tszék