Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

21 ellenben azon magánfél, a ki habár hamisan, és a fentebbi pontban megjelölt czélból másnak nevét jegyzi be az emiitett postakönyvbe, nem követi el a közokirathamisitás bűntettét. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1887. jun. 17-én tartott teljes-üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi okt. hó 7-én tartott teljes ülésben. 71. A gyermek tartásának dija annak 12 éves kora betöltéséig Ítélendő meg, mert azontúl a gyermek már keresetképes. 2. A nemi közösülés a nő javára a férfi ellenében szülési és keresztelési költségek megtéritésére és általában saját személyére nézve semmiféle követelésre jogczimet nem képez. 3. A gyermek eltartása az anyának ép oly természeti kötelme, mint az apának, minélfogva annak tartása miatt utólag kártalanítást nem követelhet. 4. A korlátolt beismerés tanához. (1887 okt. 21. 7245. sz. a.) A budapesti IV. kerületi kir. jbiróság Borbély Vidor ügyvéd által képviselt L. Gézáné szül. E. Erzsébet felperesnek, — dr. Suhajda István ügyvéd által védett P. Elemér alperes elleni, 1885 jun. 12-én 9248. sz. keresettel atyaság kimondása és gyermektartás iránt indított perében itélt: Felperes a szülési és keresztelési költségek iránti, valamint az A. alattival igazolt születési idöponitól a kereset beadásáig lejárt időre követelt tartásdíj iránti keresetével feltétlenül elutasittatik. Ha pedig leteszi felperes a visszakínált főesküt arra, hogy az A. a. keresetlevél tanúsága szerint 1884 jan. hó 27-én született G. L. Elemér törvénytelen gyermek születését megelőző tiz és hat hónap közötti időközben kizárólag alperessel nemileg közösült s hogy a fentnevezett gyermek atyja alperes, az esetben alperesnek atyasága a fentnevezett gyermek irányában megállapíttatik s köteles alperes a kereset beadásától, vagyis 1885 június