Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

11 7. §-a által részvényesi jogokkal felruházott közgyűlési tagok mint nem részvényesek, anyagilag nem érdekelvék; a fenforgó esetben tehát a Kt. 149. §. értelmében megalakult részvénytársa­ságról szó nem lehet s a helytelenül alapszabálynak nevezett B. alatti a kereskedelmi társas czégjegyzékbe bevezethető s a 158. §. értelmében kihirdethető nem is lett volna. De nem volt a kérdéses takarékpénztár a kereskedelmi tör­vény alapján bemondott uj czégjegyzékbe mint már korábban fenállott részvénytársaság a Kt. átmeneti intézkedései alapján sem átvezethető; nem pedig azért, mett a Kt. 557. §-a megengedte ugyan, hogy azon részvénytársaságok, melyek a kt. hatályba lépte előtt működésük megkezdésére feljogosítottak, az uj czégjegyzékbe az esetben is bevezetendők, ha keletkezésük tekintetében a keres­kedelmi törvényben megállapított kellékeknek meg nem feleltek, azonban a 558. §. rendeletéhez képest ezek is alapszabályaikat a Kt. értelmében módositani tartoztak ; már pedig alperes takarék­pénztár az eddigi gyakorlat, jelesül az 1840. évi XVIII. tczikk 3-ik fejezete értelmében sem volt részvénytársaságnak tekinthető, részvényekre elhelyezett alaptőkéje eddig sem volt, tehát részvé­nyesei sem lehettek, következéskép alapszabályait az idézett tör­vényhely engedelménél fogva sem módosíthatta, mert azok nem csupán «keletkezés» tekintetében nem voltak a Kt. szabta kellé­keknek megfelelők, hanem a lényeg (részvényekre elhelyezett alaptőke és részvényesek) hiányzott belőlük, a mely hiány a mó­dosításnál sem pótoltatott. Ezek alapján a részvénytársasági minő­ségben a kereskedelmi társas czégjegyzékbe merőben törvényelle­nesen történt bejegyzést érvény nélkülinek kell tekinteni. Ezekből önként folyik, hogy a Kt. 174. §-a alapján egye­dül részvényes által, részvénytársasági közgyűlésen hozott határo­zatok megsemmisítése iránt indítható kereseti jog, felperest mint nem részvényest, alperes mint nem részvénytársaság ellen nem illeti, de nem Ítélhető meg felperesnek ez uton az 1761 frt 17 krból álló egyharmadrész tiszta nyereményhez való jogosultsága sem, mert e részbeni kérelmét is kizárólag a B. alattira alapítja, már pedig ezen szabályzat a fentiek szerint a Kt. értelmében részvény­társasági alapszabálynak tekinthető nem lévén, abból folyó más jogot nem származtathat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom