Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

323 módosított alapszabályai szerint az alaptöke felemelése czéljából kibocsátandott részvények szaporításául — felperes tudomása szerint is — leköttetvén, mielőtt reája átruházva voltak, részvényekké átalakitandók voltak — figyelembe vehető nem volt, mert eltekintve ezen ellenvetés valósága vagy valótlanságától, beigazolt tény lévén, hogy felperes még mindig azon elsőbbségi kötvények birtokában van, részvényekké való alapszabályszerü átalakulása befejezettnek jogszerűen nem tekinthető s befejezése a részvénytársaság feloszlásának ténye folytán többé nem is valósitható s ehhez képest az elsőbbségi kötvények jogi természete annál kevésbé változhatott, mert alperesek határozottan beismerték, hogy azok helyébe kibocsátandott részvények a Kt. 173. §-ához képest a társasági részvénykönyvbe még be sem vezettettek. Az alpereseknek a kereseti kérelem szerinti egyetemleges köteleztetése egyszerűen mellőzendő volt, mert irányukban egyetemleges felelősséggel járó mulasztásnak ténye egyáltalában nem igazoltatott. (1886. decz. 15. 3144. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla az első bíróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok : Felperes keresetében a felszámolás alatt lévő losonczi gőzmalom részvénytársaság által kibocsátott, 12,700 frtról szóló elsőbbségi kölcsönkötvénvek és lejárt kamatszelvényeinek beváltására a perbe idézett felszámolókat nem mint a nevezett részvénytársaság képviselőit annak vagyonából, vagyis általuk magát a részvénytársaságot, hanem a kereskedelmi törvénynek a keresetben hivatkozott 112., 204. és 205. §-ai alapján saját személyükben egyetemleg kérte elmarasztaltatni. A törvénynek felhívott §-ai, különösen pedig a 205. §. végpontjai megállapítják ugyan a felszámolók egyetemleges felelősségét, ezen felelősség azonban csak amaz esetben áll be, ha a felszámolók a 205. §-ban foglalt határozatok ellenére fizetéseket teljesítettek. Felperes azonban nem ez alapon kérte alpereseket saját személvükben marasztaltatni és maga sem állítja, hogy a törvény rendelete ellenére alperesek által teljesített fizetések folytán követelése a részvénytársaság vagyonából kielégitést többé nem nyerhetne, hanem csak az alapon, mert alperesek, mint a részvénytársaság felszámolói kereseti követelésének kifizetését a társasági vagyonból megtagadták. 21*