Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

3^5 ben jelenlegi panaszos H. Sámuel kötelezi magát 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt 25 frt 67 krt megfizetni, a mely egyezség H. Smil és M. Menásnak kézjegygyei ellátott névaláírásával van ellátva, és ezen mint néviró Sz. Ödön szerepel. Ezen egyezség alapján 1884. évi május hó 2-án H. Smil ellen M. Menás javára végrehajtás lett vezetve, a mikor két tehén és egy tulok foglaltatott le, a jun. 4-ről felvett árveré si jegyzőkönyv szerint a lefoglalt tehenek közül egy tehén 45 forinton árverésen eladatott, és a végrehajtató követelése kielégítése után fenmaradt 23 frt a községi elöljáróságnál tétetett le panaszlott által, minthogy azt H. Sámuel felvenni nem akarta. H. Sámuel panaszos az állítja, hogy ő csakugyan volt tárgyaláson panaszlott Sz. Ödön előtt, ott azonban egyezséget nem kötött, s a községi bíróság illetékessége ellen kifogást és felebbezést jelentett be és előadja, hogy ö irni tud, és az egyezség alá neve, illetve kézjegye beleegyezése nélkül Íratott. A vizsgálat során Sz. Ödön az egyezség létrejöttét állítja és kiemeli, hogy az egyezségen azért irta alá panaszló H. nevét, mert nem tudta azt, hogy H. tud irni, s e jogerős egyezség alapján a végrehajtató M. Menás szorgalmazására foganatosította a végrehajtást és az árverést, a mint ezt a vonatkozó iratok igazolják. A vizsgálat során kihallgatott T. Juon községi bíró, A. Mottel, G. Jakab, St. Berl és St. Burech tanuk vallomása által vádlottnak azon állítása, hogy az egyezség létrejött volna, megczáfoltatik, minthogy a tanuk azt állítják, hogy H. Sámuel az ítéletet, illetve az egyezséget nem akarta aláírni, és hogy felebbezést jelentett be. Ezekből kifolyólag, tekintettel arra, hogy az 1877: XXII. tcz. 5. §-a c) pontja értelmében a községi bíráskodást kis községben a biró az elöljáróság két tagjával gyakorolja, tekintve továbbá, hogy a hivatolt törvény 14. §-a nyomán a 20 frtot meghaladó követelések a községi bíráskodás hatásköréhez nem tartoznak, vádlott azon cselekménye, hogy jogositatlanul a jelzett ügy elbírálásába bocsátkozott és a kifogás alá eső egyezség alapján a végrehajtást és árverést is foganatosította, hivatali intézkedésében kötelességét megszegte, a Btk. 471. §. alá eső vétség tényálladé-