Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)
107 seikre fognak haláluk után átszállani. Annak feltevésére pedig, hogy az örökhagyó ingatlan birtoka állagára nézve az ö törvényes oldalági örököseit s ezek közt a felpereseket is akarta legyen örököseivé tenni, nem nyújt a végrendelet semmi támpontot, sőt az ellen szól már maga a tény, mely szerint az örökhagyó a felpereseket, noha ök is vérrokonai s törvényes oldalági örökösei voltak, a 20 részre osztandó jövedelmekben sem akarta részesíteni. De a végrendelet, mely a jövedelmek élvezetére hivatott alperesek halála utánra egy szóval sem rendelkezik, kizárja azt a feltevést is, mintha az örökhagyó családi alapítványt szándékozott volna tenni. El kell tehát ismerni, hogy az örökhagyó épen azokat akarta a meghatározott hányadokban egyetemes jog utódaivá, örököseivé tenni, a kiket végrendeletében jogosítottaknak nevezett az ingatlanok jövedelmeinek élvezetére a meghatározott hányadokban. Az örökhagyó végrendeletében azon intézkedés, hogy ingatlan birtoka örök időkre fentartassék s haszonbérbe adassék, nem egyéb, mint az örökség felosztását tiltó intézkedés s csak e tilalom folyományának veendő az, hogy az örökhagyó az ő örököseinek hányadrészeit nem az ingatlan birtok állagára, hanem a jövedelmekre vonatkozólag fejezte ki. Az bizonyos, hogy ama tilalom, a nemzetgazdaság s közforgalom érdekei által indokolt törvényes gyakorlatnál fogva, örök időkre hatálylyal nem birhat, s hogy az örökösök, miután az örökhagyó halála óta immár közel 10 év folyt le és az örökhagyó utóörököst, ki az osztatlan állapotot majdan utóörököskép követelhetné, nem nevezett — jogosítva lesznek a vagyonközösség megszüntetését s az osztályt eszközölni. De mindéhez a felpereseknek nem lehet szavuk, mert a fenebbiek szerint ők sem nem örökösei, sem nem utóörökösei az örökhagyónak és ezért keresetükkel elutasitandók voltak. 36. A perújítás utján való felmentés megszünteti az alapitélet azon hatályát is, hogy az ügyvéd a lajstromból töröltessék. (1887 november 12. 517. sz. a.) A kassai ügyvédi kamara fegyelmi birósága Biyganth Ignácz sátoralja-ujhelyi ügyvéd elleni fegyelmi ügyben itélt :
