Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

8g res fenti beismerése, de a nyilatkozat szövege szerint is felperes nem egyenes adóstárs volt. Felperes jogosult tehát követelni, hogy az adós helyett teljesített fizetést ugyancsak az egyenes adós megtérítse. E joga gyakorol hatásához feltétlen szükségli a kötelezvényt és az ennek alapján bekebelezett zálogjognak nevére leendő bekebelezéséhez •a telekkönyvi rendelet szerint megkívántató engedményt. S minthogy ily okiratot csakis alperes hitelező állithat ki, s minthogy a részére teljesített fizetésből származott követelési jogát alperes egyenesen megsérti, ezeknélfogva a kereseti kérelem értelmének megfelelöleg, azonban a bíróságnak a perrendt. 256. §-ával adta jogból folyólag eszközölt módosítással, marasztalni kellett alperest. És felperes javára a kötelezvény és zálogjog tulajdonjoga csak 153 frt 56 kr. töke s járulékai erejéig volt megítélhető, mert felperes követelése többi része az egyenes adós hagyatéki tömegéből a fővárosi árvaszék 1886. évi 14165. sz. alatt iktatott átirata szerint időközben kifizettetett, és igy azon részében felperes követelése tárgytalanná vált. (1886 szept. 28. 16272. sz. a.) A bpesti kir. ítélő tábla: A kir. itélő tábla az elsöbiróság ítéletét indokai alapján oly értelemben hagyja helyben, hogy alperes köteles felperes részére a zálogjog telekkönyvi átruházására szükséges okiratot 15 nap alatt kiállítani s átadni, ellenkező esetben felperes fejogosittatik a zálogjog átruházását 153 frt 56 kr. tőke s ennek 1886 márczius 23-ától járó 6°/0 kamatai erejéig a budai 172. számú telekjegyzőkönyvben C. 1. alatt bekebelezett zálogjogra vonatkozólag ezen ítélet alapján eszközölni. {1887 január 23-án 50057/86. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Felperes mint kezes a hitelezőt kielégítvén, jogosan követelheti, hogy az eredeti adóslevél, a fizetést igazoló nyugta és a törlési engedély neki kiadassék, de minthogy a fizetés folytán engedményezés nélkül is a hitelező jogaiba lép, nem követelheti, hogy az eredeti követelés engedmény utján reá átruháztassék, és hogy a bekebelezett zálogjogra vonatkozólag a tulajdonjog javára bekebeleztessék.