Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVIII. kötet (Budapest, 1887)

23 ször beszélgetett; hogy neki azon kifejezéssel: «nem kívánom hiába» — «nem lesz hiába» — a véghezvitelért pénzbeli jutalmat igért; szóval az egész eljáráseredménye azt bizonyítja, hogy D. Sándor S. Mijáné felhívásai, ösztönzései, ígéretei nélkül soha sem határozta volna el S. Mija megölését, mindezek alapján nem lehetséges más következtetés, mint az: hogy a S. Mijáné által D. Sándorra gyakorolt eszmei hatás és pénzbeli Ígéretek nem csupán az «elegendő», hanem az «egyedüli» indokát képezték annak, hogy D. Sándor S. Mijának megölésére magát elhatározta. Ezen cselekvőség által azonban nem a bünsegély, hanem a felbujtás lévén megállapítva, a bűntett véghez vitele alatti őrködés pedig a felbujtás által absorbeáltatván : a kir. Curia S. Mijáné szül. S. Katiczára vonatkozólag is megváltoztatandónak találván az alsóbb fokú bíróságok ítéleteit, ellene nem a bünsegélyt, hanem a felbujtást találta kimondandónak. A bűntett minősítését illetőleg az alsóbb fokú bíróságok a Btk. 279. §-a alá eső szándékos emberölést állapítottak meg, s I. rendű vádlottnőt ebben való bünsegélyben mondták ki bűnösnek. A gyilkosság mellőzésének és e helyett a szándékos emberölés megállapításának az képezte indokát : hogy D. Sándor örtársaitól való elszakadása után, S. Mijánéval folytatott beszélgetés alatt határozván el magát a bűntett véghezvitelére, és azt azonnal végre is hajtván, az előre megfontolás már az idő rövidsége által kizártnak tekintetett. A kir. Curia az alsóbb-foku bíróságok ezen nézetét minden vonatkozásában tévesnek jelenti ki; mert az iratok tanúsága szerint, de az elsőfokú bíróság indokai szerint kétségtelen az, hogy S.-né több ízben intézett D. Sándorhoz férje lecsendesitésére, férjétől való megszabadítására •— valódi értelmét illetőleg senki által félre nem magyarázható — egyenes felhívást. A nő részén, illetőleg ellenében tehát a forralás, a megfontolás, a kivitel eszközeinek és módjának keresése, már ez által meg van állapítva. De be van bizonyítva az előre megfontolt szándék D. Sándor ellen is. Mert a vizsgálati adatok s különösen vádlottnő vallomása tanúsítják, hogy ez nem egy ízben, hanem többször intézte D.-hoz a felhívást, hogy annak több ízben tett pénzbeli jutalom iránti ígéretet ; és habár közvetlen bizonyíték-