Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

45 voltak együtt jelen s irni nem tudó örökhagyónak a végrendelet tartalmát nem magyaráztak meg. Minthogy azonban a végrendelet elöttesitö tanúi egybehangzó vallomásában a megmagyarázás hiányára fektetett felperesi kifogás czáfolatát találja, minthogy továbbá tanuk vallomásaival ezeknek a végrendeletet tételeiveli együttes jelenléte is be van igazolva s ugy ezen, mint a felperes által felhívott összes többi tanuk vallomásával az is kétséget kizárólag be van bizonyítva, hogy örökhagyó hallérzékének és beszélő tehetségének teljes birtokában lévén, oly testi és szellemi fogyatkozásban, mely öt a végrendelkezésnek magán utoni megtételétől elzárta volna, nem szenvedett; minthogy végre felperes maga sem állítja, hogy most már örökhagyó P. Mariucza a végrendelet keltének időpontjában járni nem tudó beteg lett volna és igy azon körülmény, hogy a sz.-somlyói szőllőhegyen lakó örökhagyó végrendelete az azzal szomszédos Perecsen községben van kiállítva, semminemű aggályt nem képez: mindezeknél fogva felperest teljesen alaptalan keresetével elutasítani kellett, stb. (1885. márczius 19. 371. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság neheztelt ítéletének megváltoztatásával örökhagyó P. Mariuczának 1883. évi február 6-án alkotott írásbeli végrendelete érvénytelennek nyilvánittatik; míg felperes kereseti további kérelmével e helyett egyelőre el- s a hagyatéki eljárásra utasittatik, stb. Indokok : A mindkét peres fél részéről felhívott tanuk hit alatti s e tekintetben egybehangzó vallomásaik szerint végrendelkező néhai P. Mariucza vak lévén, magánvégrendeletet nem tehetett, hanem az 1874. évi XXXV. tczikk 54. §-ának d) pontja értelmében csakis közjegyző előtti 'közvégrendeletet, minélfogva fentnevezett végrendelkezőnek a most idézett törvény figyelmen kivül hagyásával alkotott írásbeli magánvégrendelete érvénytelennek nyilvánítandó volt, míg másrészt tekintettel arra, hogy a végrendelet per utján való érvénytelenítésének csak az a következménye, hogy a törvényes örökösödésnek esete áll be, azon kérdés pedig, hogy a kérdéses végrendeletet megtámadó örökös az őt és alperest mint örökös társát a törvényes örökösödés esetén netalán megillető hagyatéki javakat mily uton, módon és egymás közötti mily arányban vegyék birtokukba, nem a végrendelet