Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

3« telenül felelős, ennek országos érdekből és tett intézkedéséből kifolvó kárt pedig első sorban az államkincstár viselni tartozik ; ugyanő az ítélet rendelkező részében kitett összegekben marasztalandó volt A kárösszeg azért lett 272 frt 7 krban megállapítva, mert a m. kir Curia által első sorban illetékesnek kijelentett alispán az alperes jelenlétében megtartott szemle alkalmával a szakértők egyhangú véleménye szerint a buza- és árpa-vetés és kaszálóban felmerült 3929 frt 62 kr. helyett csak 3657 frt 55 krt állapitolt meg. s miután ezen biróság semmi okot sem lát fenforogni az iránt, hogv a szakértők egyhangú véleményétől eltérjen, a 272 Irt 7 kr. különbözet megállapítandó volt. Alperes marasztalva lévén, viszkeresetével elutasítandó volt. De viszont felperesek is egyebekre elutasitandók voltak és pedig a kilúgozás czimén követelt 354 frt 70 krra nézve azért, mert a birói szemle után megtartott közigazgatási szemle alkalmával a szakértők e czimen kárt nem constatáltak. Igaz ugyan, hogy az előleges birói szemlejegyzőkönyv szerint a szakértők e czimen 295 hold 480 \_J öl terület után 1 frt 20 krjával 354 frt 40 krt állapították meg, de mivel a szakértők eltérő véleménye esetén alperesre kedvezőbb vélemény az irányadó s a kárt különben is az utóbbi szemle alkalmával lehetett volna csak észlelni, ilyen pedig nem észleltetett, a 354 frt 40 kr. megítélhető nem volt. Ugyancsak a kir. curiai határozat figyelemben tartása mellett az előleges birói szemle alkalmábóli eljárás során felmerült 804 frt 51 kr. költség követelésével el kellett felperest utasítani* miután az eljárás nem helyes uton indíttatott s igy azt sem kár, sem pedig helyesebben perköltség czimén felperesek részére megítélni nem lehetett. Ellenben a közigazgatási eljárás során felszámított 60 frt ügyvédi dij az ügy természeténél fogva a perköltségekhez hozzászámítva megállapítható volt. Azon alperesi védekezés, hogy a kártérítéssel nem az tartozik, a ki azt okozta, hanem az, a kinek érdekében kárt előidéző cselekmény végeztetett, tehát a gáttulajdonos társulat vagy Csongrád városa birói figyelembe vehető nem volt, mert a fentebbiek-