Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

I# tétel alatt történt bejegyzésnél határozottan ki van tüntetve, hogy az adásvétel tárgyát képező birtokra a nevezett bank javára a zálogjog 130,000 ezüst forint vagyis 325,000 franczia frank erejéig lett bekebelezve s ugyanezen körülmény a felperesek kezeihez átadott 3 v . a. törlesztési tervezetben is külön van jelezve s igy kétségtelen, hogy az adásvevési ügylet keletkezése alkalmával, a kölcsön értékéről s illetve a részletfizetéseknél bekövetkezhető árfolyamkülönbözetekről felperesek biztos tudomással bírtak, s hogy a mennyiben a szerződésben még kifejezetten arra is kötelezték magukat, hogy ezen követelést a valutából származó különbözettel együtt fogják törleszteni; ez által lényegileg a perfelek az a megállapodása nyert kifejezést, hogy a vételár mennyiségénél eltekintve a valutából származó minden különbözettől, a bank követelését ama alapos részben fogadják el, mely a törlesztési tervezetben a szerződés keletkezése idején a valutakülönbözet beszámítása nélkül volt kitüntetve, vagy is a valutából származó különbözetre nézve a koczkázat feltétlenül s a vételárban történhető külön beszámítás nélkül felpereseknek terhére maradt; ezzel szemben felperesek azon érvelése, hogy a vételár 180,000 frt általános összegben lett kikötve, a bankkölcsön pedig az előirányzott értéket meghaladja, bírói figyelembe annál kevésbbé volt vehető; mert a bank követelése a kikötött fizetési határidők szerint eltéröleg bekövetkezhető árfolyamhullámzások miatt szükségképen csak a szerződő perfelek akarategysége mellett volt határozott összegben elfogadható ; a 2 7. alatti szerződés tehát arra nézve, hogy alperesek a bankkölcsön ama különbözetének megfizetésére köteleztessenek, mely a vételár legutolsó részletének fizetési határnapján fenállott árfolyam szerint volna előirányozható, jogalapul egyáltalán nem szolgálhat, s felperesek az által, hogy a vételár utolsó részlete fejében 72019 frt 65 krt. teljes összegben tényleg lefizettek, csak a szerződésileg kikötött s nem tartozatlan fizetést teljesítettek s igy az első bíróság ítéletének megváltoztatása mellett felpereseket keresetökkel elutasítani kellett stb, (1886. nov. 9. 46816. sz.) A m. kir. Curia: A másodbirósági ítélet az abban felhozott indokok alapján és főleg azért hagyatik helyben ; mert felperesek azon az alapon, hogy a 180,000 oszt. ért.