Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

3" keresetükben kihasittatni az egyház alapítványi vagyonából s elkülönzött alapítványi vagyonkép vagy vagyonrészkép maguknak megítéltetni; és azokra nézve a tulajdoni, illetőleg rendelkezési jog az alapító kifejezett szándékához képest a peres egyházat illeti, a kir. ítélő tábla felebbezett ítélete megfelelő indokainál fogva; megjegyeztetvén még imitt az Fff. a. okiratra az, hogy herczeg Brankován 26. sz. a. alapító levelének értelmezésére az ő állítólagos unokáját sem a törvény, sem maga az alapító fel nem jogosította. Mindezeknél fogva alperesek viszonkeresete értelmében a brassó-belvárosi sz. Háromságról nevezett egyház görög nemzetiségi jellegét elismerni és ebből folyólag a brassóvárosi görögkeleti vallású és görög-nemzetiségü lakosságnak mint egyházközségnek kizárólagos tulajdonjogát a mondott egyházra s az ahhoz tartozó összes egyházi és alapitványi vagyonságra itéletileg megállapítani kellett; a res judicata és elbirtoklás czimén felhozott alperesi kifogások a másodbiróság ítéletének erre vonatkozó indokolásánál fogva elvettetvén. Magában értetődik egyébiránt, hogy az egyház és az ahhoz tartozó vagyon a fenálló szabályok értelmében s az alapítók szándékának megfelelöleg és a legfelsőbb felügyeleti jog, nemkülönben az illetékes egyháii fenhatóságot a lelki s fegyelmi dolgokban megillető jognak tiszteletben tartása mellett lesz a görög egyház-község képviselete által kezelendő. Felperesek keresetükkel egészben, tehát a román liturgia s a román lelkész fentartása iránt keresetileg előterjesztett kérelmökre nézve is elutasittattak; mert a tisztán görög nemzetiségi jellegű egyház községe idegen nyelvű papnak és szertartásnak tűrésére a maga templomában nem kényszeríthető. Önként folyik ez a jelen ítélet fentebbi rendelkező részének I. és II. pontjaiból ugy, hogy e folyományra csak figyelmeztetni kell a felpereseket, kik felebbezvényeikben is határozott intézkedést sürgetnek a román papra és liturgiára nézve. Az sem szenved egyébiránt kétséget, hogy felpereseknek szabadságukban áll helyreállítani a Mária-Mennybemeneteléről czimzett egyházat, a melyet ők maguknak 38. sz. szerint Brassó belvárosában 1832-ben felsőbb engedély mellett alapítottak, de a melyet 1866-ban elhagytak.