Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

306 a görög nyelvet valószínűleg nem értő szász tanácshoz, semmi sem következtethető, de már abból, hogy Ök kérvényeikben a görög compania szolgálatában levő görög papot szolgálatában fentartandónak nyilvánították s román papról említést sem tettek, inkább lehet következtetni azt, hogy ök a compania-kápolna helyébe építendő görög templomra gondoltak és hogy az alapítók a H. és a /. a. folyamodványokat a görög compania tagjaival nem íratták alá; ezt megmagyarázzák az akkori köz- és magánjogi viszonyok, a melyeknél fogva a compania tagjai fekvő birtok tulajdonosai nem lehettek s a compania kebeléből ki kellett lépniök, mihelyt ingatlant szereztek. Ily viszonyok közt méltán félhettek az alapítók az engedély ujabb megtagadásától. A román nyelven irt kérvényeket a városi tanács nem fogadván el a H. s /. a. folyamodványok aláírói latin nyelven szerkesztett ujabb kérvényt adtak be, a melyből csak azt kell itt kiemelni, hogy a templom építésére az engedélyt tulajdonkép azok kérik, a kik ingatlanokat vásárolván, a compánia kötelékéből felszabadultak, tehát Mária Terézia 1777-ben kelt 6. sz. a. kiváltságlevele 7. pontjához képest görögök. Á többi aláírók eme K. a. latin kérvényben csak támogatják («sustineamus») számukkal és az oláh katonaságra s cselédségre való hivatkozással a görögök kérelmét. így fogta fel a K. a. kérvényt a városi tanács is, midőn azt, mint az összes görög (nem román) kereskedők kérelmét felsőbb elintézés végett a kir. guberniumhoz L. alatt felterjesztette, a honnan ugyanazon kérvény saját hatáskörébe leendő elintézés végett azzal küldetett vissza M. alatt a tanácshoz, hogy a helybeli görögök (nem románok) részére emelendő templom költségeinek ki által és mily alapból leendő fedezése iránt hozassék a dolog tisztába. Az eljárás ez irányban N. szerint megtörténvén, O. alatt elrendeltetett a lélekszám összeírása; ismét kifejezetten a görög kereskedők számára építendő templom és ha ennek folytán P. a. románok, nevezetesen román mészárosok is számszerint 16-an írattak össze: ez mert nem görög és román, hanem tisztán görög egyház alapítása czéljából eszközöltetett az összeírás : nem egyházközségi tagságra és tulajdonra, hanem csupán a görög templom ingyen látogatására adott az összeirt románoknak jogot;