Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

3 nem képez, jelen esetben annyival kevésbbé, mert felperesek beismerték, hogy alperes jogutódjától S. Frigyestől a későbbi kamatfizetéseket szintén elfogadták. (1886. évi május 4-én, 1107. szám alatt ) A magy. kir. Curia: A kir. itétö tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A perben fel nem hozott és felperesileg a másodbiróság ítélete elleni felebbezéshez NB. alatt csatolt melléklet az 1881 : LIX. tcz. 29. §-a értelmében felülvizsgálatilag figyelembe nem vétethetvén, a kir. itélő tábla ítéletének helybenhagyásával felperesek keresetüktől elmozditandók voltak; mert a C. alatti adásvételi szerződés, mely a fenforgó kereset alapját képezi, Bajorországban köttetvén és annak tárgyát bajorországi ingatlanok képezvén, a fenforgó kereset elbírálásánál a felperesileg igazolt bajor hypotheca-törvény 56. §-a szolgál irányadóul. A hivatkozott törvény azonban a felperesi kereset támogatására nem szolgálhat. Mivel azonban a törvény intézkedése szerint azon esetre, ha az eladó a jelzálogilag terhelt ingatlan vevőjének a jelzálogilag biztosított követelésnek kielégítését utalványozza a vételárból, az ezen utalványozást a vevő szerződésileg elfogadja: az ilykép a vevő által kifizetni elvállalt jelzálogi követelésre nézve az illető hitelezőnek jelzálogilag terhelt ingatlan birtokosa ellen a személyes kereseti jogot is megadja ugyan, és pedig a nélkül, hogy azt attól feltételezné, mikép a hitelező az eladó és vevő közti utalványozáshoz hozzájárult; de az ilykép egyoldalulag létrejött utalványozás alapján az idézett bajor hypotheca-törvény által a jelzálogbeli követelésre nézve a hitelezőnek a személyes kereseti jog csak a jelzálogilag terhelt ingatlan birtokosa ellen biztosíttatván, mihelyt az a jelzálogilag terhelt ingatlannak birtokosa lenni megszűnt, ő ellenében személyes kereset többé nem érvényesíthető. Már pedig alperes a jelzálogilag terhelt ingatlanokat a 4 V. alatti szerződés szerint még 1878. aug. 14-én S. Frigyesre ruházta át és pedig ugy, hogy a hivatkozott szerződés harmadik pontja rendelkezéséhez képest annál az általa fizetendő vételár1*