Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

239 az öröklést illetve az örökség miségét és mennyiségét pedig fel­peresek mivel sem igazolták. A mi M. Józsefnek az aranyos-medgyesi birtok kezelésével való megbízatását és az azzal járó jogkört illeti, miután az alpe­resi tagadással szemben semmi bizonyiték se áll arra nézve, hogy nevezett alperesek által mint közösen megbízott és szélesebb jog­körrel biró uradalmi főkormányzó alkalmaztatott volna, valónak tekintendő alperesek azon előadása, hogy M. József csak mint egyszerű közönséges értelemben vett, alperesek által külön-külön megbízott gazdasági tiszt volt alkalmazva ; ezen közönséges gazda­tiszti állás természetének szem előtt tartásával bírálandó el tehát azon felperes által vitatott további érv súlya is, mely szerint a gazdatiszt ily minőségbeni eljárása a birtok tulajdonosát, mint meghatalmazót jogszerüleg kötelezi. A törvényes gyakorlat szerint a gazdasági tiszt a tulajdonos által csak arra tekintendő felhatalmazottnak, hogy a gazdaságot vezesse, a gazdasági üzlet eredményéhez képest a learatott ter­ményeket, tényleg meglevő s átadható magtári készletet eladhassa, s a vételárt a tulajdonos részére felvehesse, ellenben a tiszttartó különös felhatalmazás nélkül jogosítottnak nem tekinthető még arra is, hogy az egyszerű kezelésére bízott földbirtok függő, tehát csak reménybeli termését, és pedig tekintve, hogy az eredmény az időjárástól függ, a mennyiség-koczkázattal járó kikötésével előre eladhassa, a vételár egy részét előlegül felvehesse, az A. alat­tihoz hasonló terhes szerződést és váltót a tulajdonos nevében aláírhasson, s ekkép a reá bízott birtokot adóssággal terhelje. Ez már a közönséges és a gazdasági üzlet körét meghaladó hitelmüvelet természetével biró jogügylet, melynek megkötésével M. József közönséges gazdatiszti jogkörét illetéktelenül túllépte, minélfogva annak következményeiért, a jogszokás alapján sem tartoznak, és annyival kevésbbé tartozhatnak alperesek vagyoni fe­lelősséggel, mert a kötés tárgyát egy egész uradalom csak remény­beli termése képezvén, felperes már magában ezen óvatosságra intő körülmény által a gondosabb eljárásra utalva volt, de felpe­res a tulajdonos alpereseket kellő időben nem értesitette a később Amerikába megszökött tiszttartó M. József által kötött szerződés­ről, sem az előleg felvételéről és váltó aláírásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom