Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)
239 az öröklést illetve az örökség miségét és mennyiségét pedig felperesek mivel sem igazolták. A mi M. Józsefnek az aranyos-medgyesi birtok kezelésével való megbízatását és az azzal járó jogkört illeti, miután az alperesi tagadással szemben semmi bizonyiték se áll arra nézve, hogy nevezett alperesek által mint közösen megbízott és szélesebb jogkörrel biró uradalmi főkormányzó alkalmaztatott volna, valónak tekintendő alperesek azon előadása, hogy M. József csak mint egyszerű közönséges értelemben vett, alperesek által külön-külön megbízott gazdasági tiszt volt alkalmazva ; ezen közönséges gazdatiszti állás természetének szem előtt tartásával bírálandó el tehát azon felperes által vitatott további érv súlya is, mely szerint a gazdatiszt ily minőségbeni eljárása a birtok tulajdonosát, mint meghatalmazót jogszerüleg kötelezi. A törvényes gyakorlat szerint a gazdasági tiszt a tulajdonos által csak arra tekintendő felhatalmazottnak, hogy a gazdaságot vezesse, a gazdasági üzlet eredményéhez képest a learatott terményeket, tényleg meglevő s átadható magtári készletet eladhassa, s a vételárt a tulajdonos részére felvehesse, ellenben a tiszttartó különös felhatalmazás nélkül jogosítottnak nem tekinthető még arra is, hogy az egyszerű kezelésére bízott földbirtok függő, tehát csak reménybeli termését, és pedig tekintve, hogy az eredmény az időjárástól függ, a mennyiség-koczkázattal járó kikötésével előre eladhassa, a vételár egy részét előlegül felvehesse, az A. alattihoz hasonló terhes szerződést és váltót a tulajdonos nevében aláírhasson, s ekkép a reá bízott birtokot adóssággal terhelje. Ez már a közönséges és a gazdasági üzlet körét meghaladó hitelmüvelet természetével biró jogügylet, melynek megkötésével M. József közönséges gazdatiszti jogkörét illetéktelenül túllépte, minélfogva annak következményeiért, a jogszokás alapján sem tartoznak, és annyival kevésbbé tartozhatnak alperesek vagyoni felelősséggel, mert a kötés tárgyát egy egész uradalom csak reménybeli termése képezvén, felperes már magában ezen óvatosságra intő körülmény által a gondosabb eljárásra utalva volt, de felperes a tulajdonos alpereseket kellő időben nem értesitette a később Amerikába megszökött tiszttartó M. József által kötött szerződésről, sem az előleg felvételéről és váltó aláírásáról.