Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XVII. kötet (Budapest, 1887)

235 seti összegből 440 forint 80V3 krajczár töke összegben, ennek 1884. évi augusztus hó 31-étől folyó 6 százalékos kamatában elmarasztaltatik. A keresetnek br. W. Ferencz elleni részéről, azon esetre — ha most nevezett alperes részéről főeskü tétetik arra, hogy az; A. a. áruszerzési kötés keletkezéséről tudomással nem birt, hogy azon szerződésre 22983 kgrm. vagy bármely mennyiségű búzát felperes czég részére át nem adott, sem senki más által át nem adatott, hogy továMá a 3000 frt előlegből M. Józseftől semmit át nem vett, sem abból bármely rész tudtával javára nem fordíttatott, — felperes czég elmozdittatik. A keresetnek többi részével felperes feltétlenül elutasittatik. Jogában áll tehát esküköteles félnek, illetőleg az utána érdekelteknek, ezen Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt a törvénykezési rdts. 244-ik szakaszában körülirt eljárást kérelmezni, mert különben ezen alperes 440 forint 8o'/3 kr. tőke összegben, ennek 1884. évi aug. 31-től járó 6 százalékos kamataiban, tehát alperesek együtt 881 frt 60 kr. tőkében és kamataiban egyenlő részben elmarasztaltatnak. Indokok: Igaz ugyan, hogy az A. a. áruszerzési kötésnek azon tartalma, mely szerint 3000 frt előleg tényleg kiszolgáltatott,, s viszonértékül 22983 kgrm. vagyis 1677 frt 59 kr. értékű búzánál több átadva nem lett, valónak bizonyult, illetve meg nem czáfoltatott, mivel azonban ezen előleg alperesek gazdatisztje M. József kezéhez lett kiszolgáltatva, s mivel a gazdatisztnek e végből nyert különösebb megbízás nélkül oly jogkör, mely szerint előlegezési, tehát adósság természetével bíró jogügylet kötését érvényesen eszközölhessen, nem tulajdonitható, mivel továbbá ily természetű kötések eszközlésére az E. a. okmányban csupán néh. báró W. Johanna részéről birt felhatalmazással, s ezen felhatalmazás az okmány keltekor már nagy kort ért, s a 3. sz. alatti okmány tanúságaként már birtoktulajdonos gr. K. Klementinára kötelezőnek nem tekinthető: annálfogva ily körülmények közt a perdöntő kérdést azon körülmény képezi, birtak-e alperesek a beperesitett áruszerzési kötés létesítéséről tudomással, s a keresetileg beismert szállítás általuk vagy egyezségükkel eszközöltetett-e vagy sem ? mivel ha az ügylet létezéséről gazdatisztjük után tudomást